• Kilátszódna-e a tóból egy tízemeletes ház?

  • Hány focipályányi területet tesz ki a tó körüli véderdő?

  • Percenként mennyi fürdőkádat lehetne megtölteni a tó vízhozamával?

  • Néhány érdekes számadat a Hévízi-tóról.

A Hévízen található tavat gyakran úgy kezeljük, mintha pusztán csak az egyik termálfürdő lenne a sok hazai társa közül. Ugyanakkor nem árt néha tudatosítani magunkban, hogy valójában milyen különleges természeti képződményről is van szó – nemcsak hazai viszonylatban, hanem világszinten is.

Elég csak arra gondolni, hogy Európában nincs ennél nagyobb termálvízű tó és globálisan nézve a hévízi a legnagyobb olyan termáltó, amiben fürdeni is lehet. Ráadásul a víz gyógyhatását már az 1700-as években igazolták, az első fürdőtelepet pedig 1795-ben kezdték kiépíteni. Nagy múltú, különleges, gyógyhatású és látványnak sem utolsó. Érdemes néhány számadatot is megnézni a gyógytótól.

A Hévízi-tó területe 4,6 hektár, a körülötte található véderdő pedig 50 hektár. A hektár talán nem mond sokat, ezért érdemes valami kézzelfoghatóbb dologba, például futballpályára átszámolni. Ez azt jelenti, hogy a tó vízfelülete 6 és fél focipályát tesz ki, a véderdő pedig 70 focipályát. Így talán már jobban érzékelhető a nagysága.

A tavat tápláló források 38,5 méter mélyből erednek. Megint csak a szemléletesség kedvéért: amennyiben egy tízemeletes társasházat építenének a tó fenekére, akkor a ház teteje nem látszódna ki a vízből.

Egyébként a tó mélységét sokáig csak saccolgatták. Először 1908-ban próbálták megvizsgálni búvárok a tó medrét, de ez csak 1953-ban sikerült. A tavat vízzel ellátó forrásbarlang – profi búvárok számára is óriási szakmai kihívást jelentő – feltérképezésére pedig az 1970-es években került sor.

A tavat tápláló forrásbarlang nyílásának szélessége 2-3 méter, magassága pedig mindössze 60-80 centiméter. Emögött található maga a barlang, ami az Amphora nevet viseli. A forrásbarlang feltérképezését a szűkös bejárat mellett az is nehezítette, hogy a búvárok ilyen mélységben és ennyire meleg vízben egyszerre csak 20 percet tölthettek.

A barlangból percenként 30-40 ezer liter víz áramlik a tóba. Ez percenként 120-160 kádnyi vizet jelent.

Hévíz legrégebbi gyógyfürdőA forrásbarlangnál a víz hőfoka közel 40 Celsius-fok. Az 1970-es években a búvárok megállapították, hogy hideg és meleg vizes források egyaránt találhatók a barlangban. A hidegek vize 26,3, a melegeké 41 Celsius-fokos. A vízhozamnak nagyjából a 10 százalékát hozzák a hideg és 90 százalékát a meleg vizű források.

A felszínen, ahol úszkálhatunk a tóban, már alapvetően a külső hőmérséklettől függ a tó hőfoka. Nagy nyári melegben elérheti a 36-38 Celsius-fokot, a téli hidegben lehűlhet 24 Celsius-fokra is. Nagy átlagban 30 Celsius-fok körül alakul a Tófürdő vizének hőmérséklete.