• A lakossági igény meglenne egy élményfürdő építésére, a városvezetés azonban nem véletlenül áll óvatosan a kérdéshez.

  • Néhány éve már kerestek termálvizet Baján, de nem járt sikerrel a kutatófúrás.

  • Ennek ellenére nem biztos, hogy veszett ügy egy élményfürdő építése.

Az elmúlt napokban a bacsmegye.hu és a sugopart.hu is beszámolt arról, hogy sok bajai örülne egy kiépített fürdőnek. A helyiek “Élményfürdőt Bajára” néven már egy Facebook oldalt is létrehoztak, amit eddig több mint 2600-an lájkoltak. A bajaiak fő problémáját az jelenti, hogy a Sugovica (a Duna városnál lévő mellékága) az ingadozó vízállás miatt nem mindig alkalmas fürdésre. Ezért nyaranta sokan kényszerűségből más településekre járnak strandolni, pedig – a kezdeményezők szerint – egy bajai élményfürdőnek nem csak a helyiek örülnének, hanem turisztikai vonzereje is lenne, azaz vendégeket hozhatna a városba. A bajai városvezetés azonban a “szükséges információk hiányában” egyelőre nem foglalt állást a kérdésben. (A fotó illusztráció).

szilveszter termálfürdő

Alapvetően a városvezetés óvatossága és a helyiek lelkesedése is teljesen érthető. A fürdő ellen szólhat, hogy az elmúlt bő 10 évben rengeteg település égette meg magát a fürdőépítéssel. Elég csak a zalai Gelse, Dunaújváros, vagy akár Esztergom példájára gondolni. Az előbbi két településen évek óta kihasználatlanul árválkodnak a hatalmas fürdőépületek. Másrészt ezekben a bebukott fürdőprojektekben közös volt, hogy finoman szólva sem igazodtak az adott térség eltartóképességéhez, egyik esetben sem gondolták át megfelelően, hogy miként működhetne egy akkora méretű fürdő a településen.

A felelőtlen fürdőépítésekből következik az is, hogy az előttünk álló uniós fejlesztési ciklusban várhatóan nem lehet pályázni “zöldmezős” fürdőfejlesztésekre. Tehát magának az építkezésnek a finanszírozása sem egyszerű kérdés.

Baja esetén további probléma, hogy hat évvel ezelőtt ugyan megpróbáltak termálvizet keresni, de a kutatófúrás nem járt sikerrel. Egy akkori beszámoló szerint 123 millió forintot emésztett fel a sikertelen fúrás. Persze nem kell feltétlenül termálvíz egy fürdő üzemeletetéséhez, viszont termálvíz híján a víz melegítésének a költsége jelentős többlet terhet jelent, nehezebbé teheti a fürdő rentábilis működését.

Mindenesetre azért nem teljesen veszett ügy egy ilyen fürdő építése. Még januárban kérdeztük Vancsura Miklóst, a Sárvári Gyógyfürdő Kft. ügyvezetőjét arról, hogy mennyi fürdőt bír el a hazai piac. A szakember azt mondta, hogy alapvetően három feltétele van egy fürdő sikeres működésének: jól kitalált fő attrakció, megfelelő ár-érték arány és magas minőségű szolgáltatás. Amennyiben ezek közül mindhárom adott, akkor egy fürdő sikerre vihető, függetlenül attól, hogy az ország melyik részén található. Ráadásul a szakember szerint potenciálisan még vannak tartalékok a magyarországi piacban. A februári interjút ide kattintva olvashatja.