Hogyan került a semmi közepére ez a termálmedence?

• Ingyen lehet használni a termálmedencét, ami csak gyalog közelíthető meg.

• Miért és mikor kerül ide ez a medence?

Hálás fotótéma, ezért lehet, hogy már találkoztak azzal az izlandi fényképpel, amin egy medence látható. A medence egy domb oldalában van, a háttérben is egy dombos vidék látszik, mellette pedig egy folyó csordogál.

A hely nevét leírni könnyebb, mint kiejteni: Seljavallalaug. Izland déli csücskén található, a szigetországi körutazások egyik kedvelt helyszíne. A termálmedence egy darabig megközelíthető közúton, azonban az odáig vezető utolsó 1,8 kilométert mindenképpen gyalog kell megtenni, ez nagyjából 20 percet vesz igénybe.

A medencét 1923-ban építették. Azért pont ide, mert a domb oldalában találtak egy termálforrást, így ideális volt egy medence kialakításához. Eredetileg azért épült a medence, hogy a környéken élő kisgyerekeket nyaranta itt tanítsák meg úszni, később azonban a környező településekhez közelebbi medencék is épültek. Bő tíz éven át egyébként ez a 25 méter hosszú és 10 méter széles medence számított a legnagyobb izlandi medencének.

Az úszásoktatások elmaradása után magára hagyták a medencét, ami a lehetőségekhez képest egész jól átvészelte az elmúlt évtizedeket. A termálforrás folyamatosan tölti a medencét, a felesleges víz pedig a folyóba kerül.

Egy idő után a turisták is felfedezték maguknak a helyet. Ez annyiból rossz hír, hogy közülük azért nem mindenki ügyel a tisztaságra. A medence mögötti kis épület például egy öltöző és gyakori panasz, hogy minősíthetetlen az állapota, sokan itt hagyják a szemetüket, vagy akár a vizes ruháikat is.

Maga a medence amúgy teljesen ingyen látogatható, viszont cserébe tényleg semmiféle infrastruktúrával nem rendelkezik. (Igen, wc sincs). Egy adománydoboz van kihelyezve, amiből az időnként szükséges karbantartások kiadásait fedezik.

Ilyen karbantartás például a medence leeresztése és kitakarítása. Ugyanakkor erre egy évben csak egyszer (!) kerül sor. Emiatt gyakori panasz, hogy a vize nagyon algás lesz egy idő után.

Szintén a hátrányai közé tartozik, hogy a forrásvíz hőmérséklete ugyan a feltörésekor meghaladja a 30 Celsius-fokot, viszont a hűvös izlandi klímán ez nem elég ahhoz, hogy a medence vizét kellemesen melegen tartsa. Jellemzően 20 és 30 Celsius-fok között mozog a vízhőfok, ami a kinti zimankóban többnyire eléggé hűvösnek számít.

Felvetődik az emberben egy magyarországi párhuzam, hiszen anno Egerszalók is hasonló vadfürdőzési hely volt. A különbséget az jelenti, hogy a hazai klíma azért kellemesebb, a szalóki „ősstrand” közelebb volt a lakott helyhez, illetve az akkori látogatók is jobban ügyeltek a tisztaságra, mint a Seljavallalaugot felkereső turisták. Ráadásul Egerszalókon azért valami minimális infrastruktúrát igyekeztek a régi időkben is megteremteni.