• A mai Dagály Fürdő előtti területen régen egy termálforrásokban bővelkedő sziget volt.

  • A források ma is léteznek és a vizük kihasználatlanul a Dunába ömlik.

  • Geológusok szerint hasznosíthatóak lennének ezek a termálforrások.

Május közepén a Pest megyei Mérnöki Kamara és a Fővárosi Önkormányzat közös vízgazdálkodási napján érdekes kutatási eredményeket mutattak be. Dr. Lorberer Árpád, Lorberer Árpád Ferenc és Dr. Tóth Tamás közös szakmai munkája rávilágított az egykori Fürdő-sziget helyén lévő geotermikus források hasznosítási lehetőségeire.

A Dunán ugyanis a folyamszabályozás előtti időszakban a mainál jóval több sziget létezett. Ezek közül is egészen különleges volt az úgynevezett Fürdő-sziget, ami az 1874 előtt készült összes térképen szerepelt. A különlegességéről egy 1856-ból fennmaradt tudományos leírásból lehet részleteket tudni. Szabó József geológus professzor ugyanis részletes vizsgálatokat végzett ezen az apró szigeten. Ebből kiderült, hogy igazi termálszigetről volt szó, ugyanis 40-50 forrás tört fel rajta, többségük pedig 40 Celsius-foknál melegebb vizet adott.

Valahol ezen a területen volt egykor a sziget:

Fürdő-sziget BudapestenA sziget szempontjából az 1812-13-as árvíz volt sorsfordító, akkor ugyanis a Fürdő-sziget fái teljes egészében kipusztultak. Emiatt a későbbiekben egyre inkább csak zátonyként tekintettek a szigetre. Olyannyira, hogy 1874-ben elkotorták a Fürdő-szigetet arra hivatkozva, hogy veszélyezteti a hajózást.

Nem sokon múlt a sziget megmenekülése, ugyanis egy évvel később, 1875-ben elkezdték az újpesti oldalon a part visszatöltését, így a mai partvonal majdnem az egykori sziget vonaláig ér. Amennyiben ez a feltöltést előbb történik, akkor végképp feleslegessé vált volna a sziget elkotrása.

Lorbererék felmérése szerint egyébként az egykori sziget a mai Dagály Fürdő előtti részen volt. A forrásai a mostani parttól körülbelül 90 méterre találhatók. A Dagály egyébként nem a Fürdő-sziget utódja, de az egykori sziget-források ismeretében létesült.

Dr. Lorberer Árpád és Lorberer Árpád Ferenc egy mai térképen is jelölték a sziget helyét:

Fürdő-sziget termálforrásokMiért érdekes ez az egész?

A fővárosi termálvizes bázis teljes egészében védett. Ez azt jelenti, hogy új termálkutak létesítésére már csak korlátozottan, – illetve a többi vízkivételi hely kárára – van lehetőség. Az egykori Fürdő-sziget vízbázisa ugyanakkor szabadon felhasználható lenne. Különösen, hogy a 40 Celsius-fokos víz jelenleg kihasználatlanul ömlik a Dunába.

Valahol a háttérben volt egykor a sziget:

Dagály Fürdő-szigetEnnek a vízbázisnak a további különlegessége, hogy amíg a többi hévíz kitermeléséhez mélyfúrású kutakra van szükség, addig ez a felszín közvetlen közelében található, azaz könnyen hozzá lehet férni. Lorberer Árpád Ferenc szerint többféle mód is kínálkozik a víz kitermelésére.

Megoldható lenne a part felől, úgynevezett ferde fúrással. Szintén megoldás lenne uszályokról létesíteni kutat, majd a termálvizet csővezetéken a partra vezetni. Sőt, akár a sziget visszaépítése, a terület feltöltése sem lenne kivitelezhetetlen. A forrás helye egyébként alapvetően pontosan meghatározható. Már csak azért is, mert a négyes metró Duna alatti átvezetése miatt a mederben részletes geológiai felmérést végeztek, amelyek érintették ezt a területet is.

Mire lehetne használni?

Lorbererék szerint a szökevényforrások vize révén akár a környéken lévő társasházak, irodaházak fűtése is megoldható lenne. S nyilván akár fürdőfejlesztéshez is ki lehetne aknázni. Logikus lett volna a vizes világbajnokság épületeinél történő felhasználása, de erre sajnos nem került sor.

A Lorberer Árpád Ferenc által készített – laikusok számára is érthető – ismertető mindkét része – itt és itt – megtekinthető a YouTube-on.

Olvassa el a Lukács Gyógyfürdő hálatábláiról szóló cikkünket is, ide kattintva.