-
Vannak olyan egészségügyi állapotok, amikor ugyan nem szerepel tiltólistán a gyógyvízben való fürdőzés, de azért nem árt némi óvatosság.
-
Összegyűjtöttük, mire érdemes figyelni, ha ilyen esetekről van szó.
Bizonyos helyzetekben kifejezetten kerülendő a gyógyvizes fürdőzés – ilyen például a lázas állapot, fertőző betegségek fennállása, nyílt sebek jelenléte, vagy az inkontinencia. Emellett a szívinfarktust követő fél évben, előrehaladott érelmeszesedés, szívelégtelenség, valamint aktív gyulladásos betegségek esetén is ellenjavallt a termálvizes fürdőzés. (Az ellenjavallatokról részletesebben itt írtunk korábban.)
Ugyanakkor vannak olyan állapotok is, amikor kimondottan nem tiltott a gyógyfürdőzés, de nem árt némi óvatosság. Ilyenek például az enyhébb, nem súlyos keringési problémák, bizonyos szív- és érrendszeri betegségek, mérsékelt vérnyomás-ingadozások, valamint a nem előrehaladott tüdőtágulás, hörgőtágulat vagy idült hörghurut. Emellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy maga az (idős) életkor is fokozhatja a fürdőzés kockázatát – bár talán pontosabb úgy fogalmazni: az általános egészségi állapot a döntő tényező, hiszen némelyik nyolcvan év feletti ember is kiváló kondícióban van.
De pontosan miben nyilvánuljon meg az elővigyázatosság? Elsősorban a víz hőmérsékletében és a medencében eltöltött idő hosszában. A legkíméletesebb hőfoknak a 34–36 °C körüli víz számít, ez terheli meg legkevésbé a szervezetet.
A fürdőzés időtartamára is oda kell figyelni. Bár ez egyes gyógyvizeknél eltérhet, általánosan elmondható, hogy egyhuzamban 20–30 perc elegendő. Rövid pihenő után természetesen vissza lehet menni a medencébe, akár naponta több alkalommal is. Sokan azonban hajlamosak órákig a gyógyvízben üldögélni – gyakran a legmelegebb medencét választva –, abban a hitben, hogy ez növeli a gyógyhatást. Holott kutatások bizonyítják: már a rövidebb, 20–30 perces fürdőzés is bőségesen elegendő ahhoz, hogy a gyógyvíz hatóanyagai felszívódjanak.
A Bogácsi Gyógyfürdő hétvégén átadott újdonságáról itt olvashat.
RSS