-
Zala megyében összesen hat településen találhatók olyan termálkutak, amelyek minősített gyógyvizet adnak.
-
Azonban a 18 gyógyvíz nem mindegyikét hasznosítják.
Zala a Dunántúl egyik gyógyvizes nagyhatalma, hiszen 18 gyógyvizes termálkutat tartanak náluk nyilván. Ez hasonló a szomszédos Vas megyei értékhez, ahol 19 gyógyvizet tartalmaz a hivatalos lajstrom.
A megye különlegessége, hogy itt található Magyarország legrégebben hivatalosan elismert gyógyvize is. A Hévízi-tó vizét 1930-ban minősítették gyógyvízzé, nem sokkal azután, hogy bevezették a vonatkozó minősítési rendszert. Korábban ugyanis nem létezett egységes meghatározás arra, hogy mit tekintünk gyógyvíznek, ezért elég nagy volt ezen a téren a fejetlenség.
Zalában a termálvizek felfedezése több esetben az egykori olajkutatásokhoz köthető. Ennek során számos helyen bukkantak meleg vízre, így a zalakarosi gyógyvizet (lenti képen) is egy ilyen próbafúrásnak köszönhetjük. Más településeken viszont teljesen véletlenül találtak rá az értékes vízkincsre: Kehidakustányban például egy egyszerű artézi kút fúrása során került felszínre a később gyógyhatásúnak bizonyuló víz.
Ráadásul nem minden zalai termálvíz rendelkezik hivatalos gyógyvíz minősítéssel. Jó példa erre a zalaegerszegi fürdő termálvize, vagy éppen a jelenleg nem üzemelő pusztaszentlászlói fürdő termálvize. Ezenfelül vannak kihasználatlan gyógyvizes források is, elég csak a Hévízzel szomszédos Nemesbükre gondolni. (A nemesbüki termálkutak egy eladósorban lévő fejlesztési területen találhatók.)
A Zalában nyilvántartott gyógyvizes kutak száma egyébként legutóbb két évvel ezelőtt bővült, akkor ugyanis Kehidakustányban egy második kút is megszerezte ezt a minősítést.
A gyógyvizes kutak eloszlása a zalai települések között a következő:
Alsópáhok – 1
Hévíz – 9
Kehidakustány – 2
Lenti – 2
Nemesbük – 2
Zalakaros – 2
A zalakarosi gyógyvíz hatásáról itt, a kehidai gyógyvíz kedvező tulajdonságairól pedig itt olvashat bővebben.
RSS