Budapesten a Városligetben először belgák akartak fürdőt építeni, amiért évi 20 ezer forintot ajánlottak. A Cserkeszőlői Termálfürdő sokat köszönhet a Tisza Cipőnek. A harkányi víz gyógyhatását egy fájós lábú napszámos fedezte fel először. Van olyan gyógyfürdőnk, amelynek helyén korábban disznólegelő és vágóhíd működött. Érdekességek a termálfürdőink múltjából.
1. A Hajdúnánási Gyógyfürdő jelenlegi területén az 1950-es évek végéig – a termálforrás feltárásáig – nagyrészt disznólegelő és elhagyott, náddal benőtt vályogvető agyaggödrök voltak. Ennek fényében már talán nem is meglepő, hogy az első fürdőépületet egy elhagyott vágóhídból alakították ki.
2. Cserkeszőlőn a II. világháború alatt találtak termálvizet, de akkor jobban örültek volna olajnak, ezért a bosszankodó geológusok le is zárták a kutat. Csak 1952-ben nyitották meg újra, de fürdőt még nem alakítottak ki, a helyiek így jobb híján a vízelvezető csatornában fürödtek. A vadfürdőzésnek végül a Tisza Cipőgyár vetett véget, amikor építettek két medencét a területen, majd a községi tanács vette át a fürdő működtetését.
Fapados fürdő Cserkeszőlőn
3. Amíg Budán már több száz éve virágzó fürdőélet volt, addig Pesten az 1800-as évek végéig kellett várni az első gyógyforrás feltárására. Ez Zsigmondy Vilmos bányamérnök nevéhez fűződik, aki 1868-ban kezdett kutatófúrásokat a Városligetben, és tíz évvel később, 970 méter mélyen talált 74 Celsius-fokos termálvizet. Igen ám, de fürdőt is kellett építeni, amire meglepő módon egy brüsszeli lakostól, S. Philiparttól is érkezett ajánlat 1880-ban. A belga befektető fedett fürdő építésével kecsegtette a városvezetőket, cserébe 40 évig ő működtethette volna a létesítményt. Évi 20 ezer forintot is fizetett volna ezért, de kikötötte, hogy nem fúrathatnak Pesten újabb termálkutat. A főváros azonban az ajánlatot elutasította és 1881-re felépítették az Artézi Fürdőt, aminek a helyén ma már a Széchenyi Gyógyfürdő működik.
A Széchenyi Gyógyfürdő melletti ivókút – 1937 Fotó: Fortepan
4. A Vas megyében található Bük határában 1957-ben olajat kerestek, éppen 1282 méternél jártak a fúrással, amikor hatalmas erővel 50 Celsius-fokos termálvíz tört fel. A kútból olyan erővel áramlott ki a víz, hogy 70 méter magas „szökőkút” alakult ki. A korabeli feljegyzések szerint még a föld is dübörgött és akkora zajjal járt, hogy 200 méteren belül egymás hangját sem hallották a geológusok.
Így tört fel a víz Bükön, a kis pontok a kép alján épp nem hallják egymást
5. A Harkányi Gyógyfürdő mai helyén régen mocsár volt, amelynek a lecsapolása során derült ki, hogy gyógyhatású az ottani víz. Egészen pontosan az egyik napszámos derítette ki, akit csatornaásással bíztak meg. A napszámos reumával küszködött, folyton fájlalta a lábait, ezért ódzkodott a munkától, mert tartott attól, hogy a vizes talajon végzett munka csak felerősíti a panaszait. Legnagyobb meglepetésére azonban néhány nap múlva a lábfájása teljesen elmúlt. Hamar híre ment a reumás napszámos történetének és egyre többen kezdtek fürödni járni a kiásott csatornához, majd ennek nyomán alakították ki az első fürdőt ezen a területen.
Harkányi Gyógyfürdő 1958-ban Fotó: Fortepan
RSS