3-4 teljesen új fürdő épülhetne Budapesten

• Folytatódnak idén is a fürdőfelújítások, de a későbbiekben akár teljesen új budapesti fürdők építésére is megoldható lenne.

• 3,7 milliárd forint nyeresége volt tavaly a budapesti fürdőket üzemeltető társaságnak.

• Kilépnek a Magyar Fürdőszövetségből, mert a szakmai szervezet szerintük úgysem tudja elérni a fürdőbelépők áfájának a csökkentését, illetve a társadalombiztosítási támogatások emelését.

• Rengeteg az „egyenfürdő” az országban, mert a fürdőüzemeltető társaságok túl szabad kezet adnak a tervezőknek.

• Még idén megnyitják a pesterzsébeti jódos-sós fürdőt.

• Melegíteni kell a Dagály strand vizét, ha nem a Budapest Gyógyfürdői Zrt. lesz az üzemeltetője.

Az InfoRádió Aréna című műsorának volt a vendége Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója. A fővárosban 11 fürdőt üzemeltető társaság vezetője számos érdekességet mondott el a műsorban, amiből összegyűjtöttünk néhányat. A teljes beszélgetést – két részletben – megnézheti a cikk végén található videókon.

Szőke László elmondta, hogy a forgalom szezonális ingadozása egyre kevésbé érinti őket, hiszen a 11 fürdőből 9 egész évben üzemel. Már csak a Pünkösdfürdői és a Római fürdők működnek kizárólag a strandszezonban. Korábban – a felújításuk és átépítésük előtt – még ebbe a sorba tartozott a Paskál és a Palatinus is. Egyébként vannak olyan fürdőik, ahol a nyári forgalom alacsonyabb, mint a téli: a Dandár, a Király és a Rudas. Ezeknek nincs, vagy nagyon kicsi a szabadtéri része.

Idén bevezették a készpénzmentes fizetést. Ennek a lényege az, hogy vagy bankkártyával, vagy egy előre feltöltött kártyával lehet fizetni a fürdőikben. Az utóbbira feltöltött összegek 5 évig használhatók fel. Azért lehet praktikusabb a feltöltőkártya használata a bankkártya helyett, mert a nyakba, vagy a belépő karórára akasztható, ráadásul a termálvíz sem kezdi ki.

A vezérigazgató elmondta, hogy tavaly a társaság 3,7 milliárd forintos nyereséget ért el, az idén pedig szeretnék ezt 4 milliárd forintra növelni. Ez hatalmas emelkedés, ugyanis a jelenlegi vezetőség 2010 végi érkezése előtt még masszívan veszteséges volt a fővárosi fürdőket üzemeltető cég. 2010-ben például még 667 millió forintos veszteséget produkáltak.

A forgalom növekedésében fontos szerepe volt a budapesti turizmus felfutásának. Továbbá annak is, hogy a gyógyfürdők ma már a főváros egyik fő vonzerejének számítanak. Felmérések szerint a Budapestre látogató külföldi turisták 60 százaléka felkeresi valamelyik fővárosi fürdőt.

A második világháború alatt Európában nagyon sok fürdő megsérült, ezután a fürdőfejlesztéseknek két iránya volt. Nyugat-Európában az számított tipikusnak, hogy a régi fürdőket felújították, de múzeumként működtették tovább és építettek mellé egy modern fürdőt. Ezzel szemben Magyarországon megtartották a régi fürdőket. Ez volt a költségesebb megoldás, de most ezek igazi kuriózumot jelentenek, hiszen a világon kevés helyen találni ennyi üzemelő műemlékfürdőt.

A növekvő bevételekhez az is kellett, hogy az elmúlt években megvalósult fejlesztéseik sikeresek legyenek. Mindegyik beruházásuk tartalmazott valamilyen újdonságot, ami további vendégeket vonzott a fürdőkbe. Ennek kapcsán Szőke László kritikát is megfogalmazott más fürdőkkel kapcsolatban. Szerinte ugyanis országszerte rengeteg „egyenfürdő” épült, amiket nehéz egymástól megkülönböztetni, nincsenek jól pozicionálva, tematizálva.

Ellenben például a Budapest Gyógyfürdői Zrt.-nél a fürdők felújítása kapcsán beérkező terveket mindig „darabokra szedik” és számos módosítást kérnek. A tapasztalat ugyanis az, hogy a tervezők nem értenek ahhoz, hogy milyen fürdőre van igény, ezt a fürdőüzemeltető társaság tudja megmondani.

Szőke László beszélt arról is, hogy másfél éve lemondott a Magyar Fürdőszövetség alelnöki posztjáról és hamarosan a Budapest Gyógyfürdői Zrt. is ki fog lépni a szakmai szövetségből. A vezérigazgató szerint ugyanis a Fürdőszövetség nem tudja elérni, hogy csökkenjen a fürdőbelépők áfája, vagy éppen növekedjen a gyógykezelésekhez kapcsolódó NEAK-támogatás. Utóbbi összege évek óta stagnál, emiatt kevesebben veszik igénybe a gyógykúrákat, ami a lakosság általános egészségi állapotára is negatívan hat. Szőke szerint ezek a Fürdőszövetség nélkül is meg fognak oldódni, mert a kormány előbb-utóbb belátja, hogy ezen a téren lépni kell.

Szóba került a pesterzsébeti jódos-sós fürdő, aminek már folyamatban van a felújítása. Egy részét már az idei év végén megnyitják, a teljes fürdő pedig várhatóan jövő áprilisban kerül átadásra.

Felmerült kérdésként, hogy az újabb, illetve bővített fürdők nem egymástól veszik-e el a vendégeket. A fürdőigazgató szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy a fejlesztések mindenhol egy új vendégkört teremtetnek. Például a pesterzsébeti fürdő esetében is arra számítanak, hogy olyanok is eljárnak majd az újranyíló létesítménybe, akik korábban nem keresték fel a többi termálfürdőt. Ezt megelőzően a Paskál és a Rudas esetében is azt tapasztalták, hogy a felújítás után egy új vendégkör jelent meg a fürdőkben.

Szőke László szerint távlatilag új fürdőépítésekben is kell gondolkodni, pláne, ha ilyen mértékben növekszik a fővárosi termálfürdők népszerűsége. Amennyiben egy fürdő átlagos kihasználtsága meghaladja az 50 százalékot, az már sok. Ilyenkor ugyanis már vannak olyan időszakok, amikor telt ház van a létesítményben és nem tudnak újabb vendégeket beengedni. A vezérigazgató 3-4 olyan helyszínt ismer Budapesten belül, ahol van termálvíz és terület is ahhoz, hogy zöldmezős beruházásként új fürdők épülhessenek (a pontos helyszíneket nem árulta el).

Érdekes volt, amit a Dagályról mondott Szőke László. Jelenleg még mindig nem tudni, hogy mi lesz a Duna Arénához kapcsolódó termálfürdő sorsa. Szőke azt szeretné, ha ők üzemeltethetnék, de csak a Dagályt, hiszen ahhoz értenek. Fontos lenne tehát kettéválasztani a sportcentrum és a termálfürdő működtetését.

Már csak azért is jó helyen lenne a Dagály a Budapest Gyógyfürdői Zrt. kezelésében, mert így tudnák legideálisabban biztosítani a termálfürdő vízellátása. A Dagálynak ugyanis van egy saját termálkútja, a forrásnál 38 Celsius-fokos vizet adó Béke-kút. Viszont ez a víz hűl mire a medencékbe ér, ezért – főleg a téli időszakban – melegíteni kell. Pont emiatt 15 évvel ezelőtt egy távvezetéket építettek a Palatinust is ellátó – több mint 60 Celsius-fokos vizet adó – Magda-kút és a Dagály között. Ezzel a téli időszakban tudtak vizet átadni a Dagálynak.

Korábban erre már csak azért is lehetőség volt, mert télen a Palatinus nem üzemelt. Azonban a Palatinus fürdő egész éves működésűvé alakítása új helyzetet teremtett. Szőke elmondása szerint nem veszélyeztethetik a Palatinus vízellátását, ezért szerződésben, egy másik cég számára nem tudnák már vállalni a Dagály ellátást. Amennyiben viszont a Dagály is hozzájuk kerülne, akkor „házon belül”, ha éppen szükséges és nem okoz problémát, megoldható lenne, hogy időnként plusz vizet biztosítsanak a Dagálynak.

Az interjú első részét megnézheti itt: