• A brómnak nyugtató hatása van az idegrendszerre, ezért régen gyógyszerként is alkalmazták.

  • Több hazai gyógyfürdő vizének is magas a bromidion-tartalma.

Egy fiatal vegyész, Antoine Jérôme Balard a Franciaország déli részén található Montpellier-ben tengeri növényekkel végzett kísérleteket. Ennek során egy élénk színű, addig ismeretlen anyagot tudott kivonni, ezt muridiumnak nevezte el, ami a latin „sós víz” szóból eredt. 1825. november 30-án „Jelentés egy különleges anyagról, amely a tengervízben található” címmel beszámolót küldött felfedezéséről a párizsi Tudományos Akadémiának.

A tudományos bizottság elfogadta a felfedezést, pusztán annyit változtattak, hogy a bróm elvezést adták az újonnan felfedezett anyagnak. Az új név onnan jött, hogy a tömény brómnak kellemetlen szaga van, így az elnevezés a görög „bromosz”, azaz bűzös szóból származik. (Amúgy a jód is görög eredetű, a joeidész szóból származik, ami ibolyaszínűt jelent).

Bár a bróm kisebb mennyiségben a levegőben, a földben is megtalálható, de ionos formában a legmagasabb koncentrációban a tengerek vizében, valamint a felszín alatti vizekben fordul elő. Nem véletlen, hogy számos forrásvízben, termálvízben, gyógyvízben is jelentős mennyiségű bromidiont találtak.

Az új elemre nagyon gyorsan lecsapott az orvostudomány. Kiderült, hogy a brómos oldatok csökkentik az érzőidegek ingerlékenységét. Ezért már az 1830-as évektől kezdődően gyógyászati céllal kezdték alkalmazni. A nátrium-bromidot és a kálium-bromidot álmatlanság, idegkimerültség esetén javasolták. Sőt, közel 50 éven át, az 1900-as évek elejéig ez volt az epilepszia első számú gyógyszere.

Brómosnak azokat a gyógyvizeket szoktuk nevezni, amelyeknek bromidion-tartalma eléri az 5 mg/litert. Ez már kellő mennyiség ahhoz, hogy érvényesüljön a kedvező – nyugtató, stresszoldó – hatása az idegrendszerre. Ez azért is fontos lehet, mert számos betegség lefolyásában jelentős szerep jut a vegetatív idegrendszer megfelelő működésének.

Igal gyógyvíz brómos nyugtatóA haza gyógyvizek közül a legmagasabb brómtartalommal a Sóshartyánban feltörő gyógyvíz rendelkezik, de azt csak ivókúrához alkalmazzák. A magas brómtartalmú vízzel rendelkező fürdőket korábban itt gyűjtöttük össze. Ezek közé sorolható a bükkszéki, igali (fenti képen), hajdúnánási, hajdúszoboszlói, tiszaörsi, bükfürdői, zalakarosi, kecskeméti és a debreceni gyógyvíz is.