Mozgásszervi betegségeknél vizsgálták a gyógyfürdőzés hatását

A fürdőkezelések rövid távú hatását nézték meg a fájdalomra, a hangulatra és az életminőségre.
A vizsgálatba degeneratív mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőket, illetve a mozgásszervi betegséghez kapcsolódó műtéten átesetteket vontak be.

A Padovai Egyetem munkatársai még 2019-ben vágtak bele egy balneológiai kutatásba, aminek az eredményét az elmúlt évben publikálták. Igazából nem így tervezték, de a kutatás során a fürdőkezeléseknek csak a rövid távú hatását nézték meg. Eredetileg ugyanis hónapokkal később utókövetéses vizsgálatokat is végeztek volna, de ezek elmaradtak a koronavírus-járvány miatt.

Hat olaszországi gyógyfürdő közreműködésével összesen 160 beteget vontak be a kutatásba. Kétharmaduk degeneratív mozgásszervi betegségben szenvedett, egyharmaduk műtéten esett át valamilyen mozgásszervi probléma miatt. A betegeken belül 70-30 százalék volt a nők-férfiak aránya.

A gyógyfürdőkben viszonylag rövid kúrán vettek részt. Két héten át, heti hat alkalommal tartottak a kezelések, azaz összesen 12 alkalomról volt szó. Ez a résztvevők mindegyikénél termálvízben végzett speciális gyógytornát jelentett. Illetve a betegek egy része ezen felül iszapkezelésben is részesült.

Közvetlenül a fürdőkúra előtt és után kerítettek sort a vizsgálatra. Ezek arra szolgáltak, hogy felmérjék a fájdalmaik intenzitását, rákérdeztek a szorongásaikra, a hangulatuk alakulására, valamint egy kérdőív segítségével az életminőségük alakulását is vizsgálták.

Az eredmények pedig azt mutatták, hogy a résztvevők többségének fájdalmai csökkentek, hangulatuk és életminőségük javult a kúra végén. Ami érdekes volt, hogy a kizárólag vizes kezelést és az iszapkezelést is kapott csoport eredményei között nem találtak érdemi különbséget.

A tanulmány készítői megemlítették, hogy a fürdőkezelések azért is nagyon előnyösek ennél a betegcsoportnál, mert nem terhelik meg az amúgy is fájós ízületeket. Illetve az idősebbek és a túlsúlyosak is könnyen elvégzik a gyakorlatokat.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy vélhetően ilyenkor nem pusztán a termálvíz, illetve a gyógyiszap kémiai és fizikai hatása érvényesül, hanem az adott gyógyfürdő kellemes környezete is elősegíti a betegek állapotának javulását.

Nem hallgatták el a tanulmány gyenge pontjait se. Az egyik ilyen, hogy nem volt kontrollcsoport, továbbá viszonylag kevés beteget vontak be a felmérésbe. Szerintük a jövőben fontos lenne a hosszú távú hatások jobb vizsgálata (ami önhibájukon kívül elmaradt), valamint az egyes gyógyvizek esetleges eltérő hatásainak a felmérése is.