Amikor valaki kifejezetten orvosi utasításra vesz részt egy fürdőkezelésen, akkor fontos szerepe van a víz hőfokának is. Az 1991-ben, „Gyógyfürdőkről fürdőzőknek” címmel kiadott könyv nyújt mindehhez némi támpontot. A különböző hőmérsékletű vizeknek ugyanis eltérő a gyógyhatása.
A kifejezetten meleg – 36-39 fokos – fürdőzés ingerhatása és fájdalomcsillapító hatása elsősorban az idült mozgásszervi betegségek esetében lehet hatékony. A hűvösebb, langyosabb – 28-30 fokos – vízben viszont tovább lehet tartózkodni, így alkalmas mozgásgyakorlatok végzésére.
Az orvosok olykor kombinált hőfokú fürdőkezeléseket írnak elő. Tipikusan a meleg hőfokú fürdő 15-20 percig tarthat, majd az ezt követő hűvösebb néhány perccel tovább. A fentiek miatt azonban fontos, hogy a hűvösebb vízben különféle tornagyakorlatokat végezzenek a betegek, különösen azok, akik valamilyen degeneratív ízületi elváltozással – például porckopás – küszködnek.
Vannak olyan, fellángolásra hajlamosító betegségek, – mint például az idült sokízületi gyulladás – amikor 1-2 fokos eltérés is jelentősen módosíthatja a terápiás hatást. Az említett betegség esetén a legideálisabbnak a 28 fok körüli, úszó- és vízitornáztató medence lehet, hiszen a túl meleg víz akár ronthat is a beteg állapotán.