Sok esetben a fényt gyógyhatású szerként is alkalmazzák az orvosok, olykor a gyógyvizek hatásával kiegészítve. Harkányban ennek már nagy múltja van.

A napfény gyógyászati célú alkalmazása kifejezetten régre nyúlik vissza, már az időszámításunk előtti 1400-as években is voltak erre példák. Akkoriban a festékhiányos bőrbetegségeket kezelték úgy, hogy a növényi kivonatokkal bekent betegeket a napfényre küldték. 1903-ban pedig Niels Ryberg Finsen a TBC betegek gyógyítására kidolgozott ultraibolya terápiáért kapott Nobel-díjat.

Manapság a fényterápia nem azt jelenti, hogy kiküldik a betegeket napozni, hanem UV-B, vagy UB-A sugarakat kibocsátó fényterápiás eszközöket, kabinokat alkalmaznak, amelyekben pontosan szabályozható a betegeket érő fény dózisa. Különösen a bőrgyógyászat terén van ennek nagy jelentősége, azon belül is a pikkelysömörös és az úgynevezett atópiás ekcémás betegek esetén.

napsütésA pikkelysömörös betegek harkányi gyógykezelésekor is jelentős szerepe van a balneo-fototerápiás megoldásoknak. Ezek során a gyógyvizes kádfürdőben történő kezelésekkel kötik össze a keskenyhullámú UV-B fényterápiát. Sok más országban ugyanerre a célra Holt-tengeri sókészítményből készítenek kádfürdőt. A fényterápiát kúraszerűen alkalmazzák, eleinte csak néhány másodpercig, majd végül már néhány percig, s a tapasztalatok szerint a betegek jelentős része jól reagál erre a kezelési módra.

kádfürdő termálA fénykezelések terén a legújabb megoldást is kifejezetten a pikkelysömörös és festékhiányos betegek számára dolgozták ki. Az excimer lézerterápiának nevezett – de ugyanúgy UV-B fényt alkalmazó – kezelések során kizárólag a beteg bőrfelületeket kezelik, így elkerülhető, hogy az egészséges bőrt feleslegesen terheljék a sugárzással. Ennek a megoldásnak az érdekessége, hogy eredetileg a 90-es években Szegeden dolgozták ki, de végül egy amerikai cég vitte sikerre, és ma már világszerte alkalmazzák az eljárást.