Sörhiány és túl forró víz: így indult 65 éve a jászapáti termálfürdő története

• Közeleg a Jászapátiban található termálfürdő megnyitásának 65. évfordulója.

• Annak idején kifejezetten a fürdő létesítése miatt fúrtak kutat a jászsági településen. Már akkor sokan látogatták a termálfürdőt, amikor még csak három medencéjük volt.

A cikk az Arcanum Újságok segítségével készült.
Az 1950-es évek végén meghirdettek egy tervet Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ennek a lényege az volt, hogy a megye minden, legalább háromezer lakosú településén fürdő épüljön az úgynevezett községfejlesztési alapból.

Erre a lehetőségre mozdult rá Jászapáti is. A Szolnok Megyei Néplap 1959 nyarán már arról írt, hogy építik a leendő fürdő első medencéjét. A napilap szerint egyébként a településen ellenzői is voltak a fürdőépítésnek, de a lakosok döntő többsége – azon belül is főleg a fiatalok – nagyon pártolták, hogy legyen egy strandjuk. 1959 nyarán már javában fúrták a termálkutat, s úgy kalkuláltak, hogy ha nyár végére termálvizet találnak, akkor akár már ősszel is meg lehet nyitni egy rövid időre a strandot.

Ebben végül történt egy kis csúszás, de a rá következő év nyarára már elkészült a strandfürdő. Még a nyitás előtt írta a Tanácsok Lapja, hogy az építkezés 2 millió forintba került, de ezen felül a helyi lakosok 150 ezer forint értékű társadalmi munkát is vállaltak.

1960. június 19-én, egy vasárnapi napon avatták fel a jászapáti fürdőt. Két nappal később írt erről a megyei napilap. Ebből kiderült, hogy három medence jelentette a választékot: termálvizes ülőmedence, gyerekmedence és úszómedence. Egyébként ugyanebben az évben adtak át egy-egy termálfürdőt Törökszentmiklóson, Mezőtúron és Karcagon is.

1961 nyarán egy tudósítást közölt a Jászapátiban található termálfürdőről a megyei napilap: „Megérkezünk, s mintha valamelyik Balaton környéki üdülőhelyre toppantunk volna. A rácsos kerítés mögül hívogatóan üde, zöld pázsit, hatalmas, vastag derekú tölgyek, bólogató nyárfák csábítanak. A fák közül kellemes zene, kacagás, vízcsobogás – a strandok megszokott kísérő zaja szűrődik ki. Idekéklik a hatalmas medence vize. A pázsiton sokszínű strandköpenyeken, pokrócokon pihenő, beszélgető, kártyázó, napozó emberek” – írták.

A lapnak nyilatkozott Gyenes László, aki akkortájt egyszerre volt a fürdő gondnoka és úszómestere. „Tíz holdnyi területen fekszik a strand. Ezer vendég is megfordul itt naponta, mégsem kell szorongani. Igaz, a múlt vasárnap háromezernél is többen voltak. A környékbeli falvakból tódul a nép, sőt Gyöngyösről, Egerből, Hatvanból, de még Budapestről is volt már szép számmal látogatónk. Sokan töltik itt a hétvégét” – mondta Gyenes, aki két dolgot panaszolt csak el. Az egyik, hogy a büféjük nem kap elég sört. A másik pedig az, hogy a 48 Celsius-fokosan feltörő vizet nem tudják eléggé hűteni a kánikulában, így kissé meleg a medencék vize.

Bár már akkoriban is sokan esküdtek a jászapáti termálvíz gyógyhatására, a hivatalos minősítés megszerzésére négy évtizedet kellett várni. Az Új Néplap 2002 márciusában számolt be arról, hogy a jászapáti Tölgyes Strandfürdő vize immár gyógyvíznek számít.

Annak idején térd- és csípőízületi problémákkal küszködő betegek körében tesztelték a víz hatását. 88 főt válogattak be a felmérésbe, három hétig tartott a kúra, amelynek során a résztvevők panaszai jelentősen enyhültek.