• Az 1963-1964 táján megjelent cikkekben arról írtak, hogy a Hévízi-tó vízfelületének csökkentésével mérsékelnék a tófürdő hőfokának ingadozását.

  • Annak idején (is) több cikkben foglalkoztak azzal, hogy tényleg hűl-e a gyógytó vize.

A cikk az Arcanum Újságok segítségével készült.
„Csökken-e a Hévízi-tó hőmérséklete?” – 1964 júniusában ezzel a címmel jelent meg egy rövid cikk az Élet és Tudományban. Ebben arról írtak, hogy „a közelmúltban szakemberek megvizsgálták a Hévízi-tó hőmérsékletét, mivel évek óta az a hír terjed, hogy fokozatosan hűl a tó vize.”

A cikk szerint a tavat tápláló forrás vize változatlanul 42 Celsius-fok hőmérsékleten tör fel. A tó alakja azonban állandóan változik, s mivel a víztükör felülete nő, ingadozik a víz hőmérséklete. Az Élet és Tudomány szerint pedig egy terv is készült a hőingadozás csökkentésére.

„Az elképzelések szerint meghatározott vonalú partvidéket alakítanak ki, a vízfelületet pedig bizonyos mértékben csökkentik, s így megszüntetik a víz hőmérsékletének az ingadozását. Ezzel a megoldással – amellett, hogy tekintetbe veszik az iszapvándorlást – védik a tavat és ugyanakkor meghosszabbítják a fürdési idényt is” – írta a lap.

Egyébként annak idején ez az „azt beszélik, hogy hűvösebb a tó vize”-téma, majd annak a cáfolata több sajtótermékben megjelent. A Naplóban (Veszprém megyei napilap) már egy évvel korábban, 1963-ban írtak a vízfelület csökkentésének a lehetőségéről.

a Hévízi Tófürdő 1964-ben

A Tófürdő hűvösebb vizéről szóló konkrét cikket nem találtunk abból az időből. Egy 1962-es Kisalföld cikkben szerepelt Hévíz kapcsán, hogy „egyesek hidegebbnek tartják a tavat”, de konkrétumok nélkül. Szóval ez nem egy akkori újságcikk kapcsán terjedhetett el, hanem amolyan szóbeszéd lehetett akkoriban.

De mégis milyen volt gyógytó vízhőmérséklete a 60-as években? Szintén az Élet és Tudomány még 1964 nyarának végén egy hosszabb cikket írt Hévízről és erre is kitértek.

„A víz átlaghőmérséklete 37,1 Celsius-fok. (…) Tartós és nagy hideg esetén, amikor a levegő hőmérséklete eléri a mínusz 20 Celsius-fokot, a tó vize is lehűl, de csak 22 Celsius-fokra. A lehűlésben elsősorban a szélnek van szerepe. (…) Hosszan tartó nyári napsütésben a tó vize 38 Celsius-fokra is felmelegedhet” – írták.

A Hévízi-tó vízhőmérséklete kapcsán ennél az „ennyi is szokott lenni, annyi is szokott lenni”-nél pontosabb adatokat is közölt akkoriban a Hidrológiai Közlöny. Sajnos éppen 1964-65 tájáról nincs adat, viszont az 1966-68 közötti időszakról havi bontást is közzétették az egyes hónapok leghidegebb és legmelegebb mért hőmérsékletéről.

Ez alapján 1966-ban a leghidegebb vízhőfok 23,2 Celsius-fok (január), a legmelegebb 34,8 Celsius-fok (június) volt. A leghidegebb/legmelegebb hőfok 1967-ben 24,3 Celsius-fok (január), 35,2 Celsius-fok (július); 1968-ban 23,6 Celsius-fok (január), 36,2 Celsius-fok (július) volt.

a Hévízi Tófürdő 1968-ban

Mennyi most a vízhőfok? Mostanában azt kommunikálják, hogy a forrásbarlangból kijövő víz hőfoka 38 Celsius-fok. (Az Élet és Tudomány cikke 1964-ben ugyanerről 42 Celsius-fokot írt.)

A fürdőzők számára talán érdekesebb a tóközepi vízmércénél mért hőfok. Valószínűleg kevesen tudják, de erről folyamatosan, óránként frissülő hivatalos adatokat közöl a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Kár, hogy csak kevesebb, mint egy hónapig lehet visszakeresni az adatokat, de ez alapján – augusztus 9. és 23. között – a tó vize augusztus 16-án volt a legmelegebb (33,5 Celsius-fok) és ma, augusztus 23-án a leghidegebb (30,8 Celsius-fok).

Fotók: a fekete-fehér kép 1964-ben, a színes 1968-ban készült, Fortepan/Chuckyeager, Gwen Jones