Év elején tűnt el a gyógymedencékből, de még mindig sokan hiányolják

A vízfelszín feletti élményelemek – tipikusan a nyakzuhanyok – már jó néhány hónapja nem üzemeltethetők a töltő-ürítő rendszerű gyógymedencékben.
Nagyon sokan még mindig hiányolják ezeket az élményelemeket a gyógymedencékből.
Mi volt ezekkel a probléma és milyen medencékben üzemelhetnek továbbra is?

Még az év elején változott a termálfürdőkre, élményfürdőkre vonatkozó rendelet. Ennek van egy olyan – a gyógymedencéket érintő eleme – amit sok fürdővendég mind a mai napig bosszankodva fogad: a gyógymedencés élményelemek többségének leállítása. Ez olykor feszültséget is szül, hiszen sok vendég azt gondolja, hogy az adott fürdő valójában csak spórolásból kapcsolta ki a nyakzuhanyokat, de nem ez a helyzet.

Valóban megváltozott a rendelet és ennek a része, hogy az úgynevezett forgatás alól felmentett medencékben már csak olyan élményelem üzemeltethető, amelynek hatása kizárólag a vízfelszín alatt érezhető. Az új szabály jellemzően a nyakzuhanyokat, vízköpőket érinti, de csak a „régi rendszerű”, töltő-ürítő gyógyvizes medencék esetében.

Mi a probléma a töltő-ürítő medencés nyakzuhanyokkal? Még az év elején megkérdeztük erről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot (NNGYK), ahonnan részletes magyarázatot kaptunk erről a témáról és érdemes ezt feleleveníteni.

A válaszuk alapján ezt a korlátozást azért vezették be, mert a töltő-ürítő üzemű medencék mikrobiológiai minősége rendszeresen kifogásolt volt, sokszor még a korábban hatályos jogszabály enyhébb vízminőségi követelményeinek sem felelt meg.

„Mivel a medence üzemeltetésekor jellemzően nem történik fertőtlenítőszer adagolás, a medencevízben a terheltségétől, a fürdőzők higiénés viselkedésétől és az üzemeltetés körülményeitől (pótvíz mennyiség, takarítási protokoll, teljes leürítés gyakorisága) függően a fürdőzőktől származó kórokozók jelenhetnek meg” – írta az NNGYK.

A hatóság szerint a vízfelszín feletti élményelemek fokozott aeroszol képződési kockázatot jelentenek, ami a vízből képződő szennyezett vízpermet belélegzéséhez vezethet. A nyakzuhanyok használatakor a szem és a fül közvetlenül is érintkezik a vízzel, illetve a lenyelés kockázata is fennáll.

A felszín feletti élményelemek használata során a kórokozók jelenléte esetén sokkal nagyobb a fürdőzők megfertőződésének kockázata, mint a felszín feletti élményelemek nélküli ülőmedencék használata esetében.

„Emiatt közegészségügyi szempontból kiemelten indokolt, hogy a töltő-ürítő üzemű medencékben csak olyan élményelemek üzemeljenek, amelyek hatása csak a vízfelszín alatt érzékelhető, ezáltal az aeroszol képződés alacsonyabb, és a közvetlen érintkezés veszélye nem áll fenn” – indokolták a változtatást.

Mindehhez hozzátették, hogy az NNGYK, illetve jogelődjei már régebben is adtak ki ajánlást erre vonatkozóan, ez az ajánlás emelkedett az idei év elején jogerőre. Az új jogszabály (509/2023 (I.12.) Kormányrendelet) alapján azonban az üzem közbeni vízpótlásra használt tápvíz legfeljebb 10 százaléka vízfelszín felett is bevezethető a medencékbe.

Fontos hangsúlyozni, hogy az élményelemekre vonatkozó szabály csak a töltő-ürítő rendszerű medencékre vonatkozik. A modernebb rendszerű, vízforgatósokra nem.