-
Már március elején elvégezték a vízminőség szokásos ellenőrzését Hévízen.
-
Az eredmény ugyanaz lett, mint a korábbi években.
A természetes fürdővizek vízminőségét minden év tavaszán kezdi ellenőrizni az illetékes hatóság. Ilyenkor a balatoni, illetve egyéb tavi, folyóparti strandfürdők mellett a Hévízi-tóból is vízmintát vesznek. Sőt, rendszerint Hévízen kezdik az ellenőrzéseket.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, annak is a Közegészségügyi Laboratóriumi és Módszertani Főosztálya által közzétett adatok szerint – a korábbi éveknél kicsit korábban – 2024. március 4-én vettek mintát a gyógyvizű tóból. A természetes fürdővizeket ilyenkor öt kategóriába sorolhatják: nem minősíthető, kifogásolt, tűrhető, jó és kiváló. Ez alapján a Hévízi-tó éves minősítése kiválónak bizonyult – ahogy egyébként a korábbi években is.
A szabadtéri fürdők vízminőségét egyszer még a strandidény előtt, majd a szezon idején havonta ellenőrzik. A mintákban elsősorban szennyvíz-eredetű baktériumokat keresnek. Az éves értékelést a legutolsó négy szezon összesített eredményei alapján, statisztikai módszerrel állapítják meg. Egyébként leginkább a kisebb tavakon kialakított strandok vízminőségével szoktak problémák adódni, a balatoni strandok minősítése jellemzően jó, vagy kiváló.
A Hévízi-tónál a kiváló vízminőség már csak azért sem meglepő, mert rendkívül gyorsan megújul a tó vize. A tavat tápláló, hűvösebb és melegebb források révén hetente kétszer teljesen kicserélődik a gyógytó teljes vízmennyisége. Pedig hatalmas víztömegről van szó, elég csak arra gondolni, hogy a tó legnagyobb mélysége 38,5 méter (csak összehasonlításképpen: a Balatonnál 11 méter a legnagyobb mélység a Tihany és Szántód közötti részen).
Szintén a Hévízi-tó vízminőségének megtartását segíti a 4,4 hektáros véderdő, valamint az is, hogy ipari és mezőgazdasági szennyező források nincsenek a tó körül.
A hévízi gyógyvíz javallatairól és ellenjavallatairól korábban itt írtunk.