Előfordulhat-e, hogy a MOL termálvizet talál?

• A kutatási technológia fejlődése révén manapság már ritkább, hogy kőolaj, vagy földgáz helyett termálvizet találnak a szakemberek.

• A MOL által is alkalmazott megoldások ugyanakkor megfelelőek lehetnek a termálvízkincsek kiaknázására is.

• Azonban manapság ennek nem annyira fürdőlétesítés, hanem inkább a geotermikus energia hasznosítása miatt lehet relevanciája.

Bükfürdő, Cserkeszőlő, Igal, Zalakaros és még sorolhatnánk. Csupa olyan üdülőhelyről van szó, ahol a termálfürdő egy szénhidrogén-kutatásnak köszönheti a létét. A szakemberek anno kőolajat, vagy földgázt kerestek, de helyette forró vízre bukkantak az adott településen. Ezt követően jellemzően a helyi lakosok összefogása révén jöhetett létre egy termálfürdő és hamar kiderült az is, hogy a feltörő víz igazolható gyógyhatással rendelkezik.

A MOL Nyrt. jelenleg is kifejezetten aktív a szénhidrogén-kutatások terén. Az országban párhuzamosan több helyen is végeznek kutatásokat, kutatófúrásokat. Ennek apropóján megkérdeztük az olajtársaságot, hogy mennyire más a mostani technológia, mint régen és előfordulhat-e, hogy ennek révén találnak újabb termálvízbázisokat?

A MOL-tól megtudtuk, hogy a magyarországi szénhidrogén-kutatás története közel évszázados távlatra tekint vissza, az első gazdaságosan produktív fúrás több mint 85 éve mélyült Budafán. A kezdetben egyszerű eszközökkel, felszíni térképek alapján történő kutatásból mára egy multidiszciplináris, komplex iparág nőtte ki magát.

A kutatási szempontból egyre jobban megismert Pannon-medencében időről-időre kerültek bevezetésre újabb kutatási technikák, történtek jelentős felfedezések, amelyek jelzik a szakemberek folyamatos fejlődését és sikereit.

Minden korszaknak voltak és vannak olyan nagy jelentőségű technológiai újításai és felfedezései, amelyek nélkül a további fejlődés nem, vagy sokkal rögösebb úton ment volna végbe. Elég csak az Eötvös-ingára, a 2D majd a 3D szeizmikus mérések rutinszerű alkalmazására, a számítógépek kutatásban való térhódítására vagy a mai komplex geológiai modellekre gondolni.

A kezdetek domináns kutatási eszköze a gravimetria („a gravitáció nagyságának mérése”, a felszín alatti térrészt különböző minőségű és tartalmú kőzetek alkotják, ennek változékonysága mérhető) volt, legfontosabb éve, az áttörés pedig 1937, amikor az első gazdaságosan kitermelhető szénhidrogén-felhalmozódás termeltetése megkezdődött a Budafapuszta-2 jelű kúttal.

A kutatás aranykora a 1960-70-es évekre tehető. Az alapvető kutatási eszköz nem változott, de kiegészült a kezdeti analóg 2D szeizmikus módszerrel (mesterségesen keltett, irányított szeizmikus hullámok felszín alatti terjedésével és a különböző felületekről történő visszaverődésével rajzolja ki a felszín alatti földtani szerkezeteket egy vonal mentén), és ekkorra érett be igazán az a tudás és tapasztalat, amely a korábbi évtizedekben felhalmozódott.

Olajkút fúrása Szegeden, 1974-ben (Fortepan/Szalay Zoltán)

A szénhidrogén-kutatás jelenét egyértelműen a szeizmikus 3D mérések (hasonló a 2D mérésekhez, csak nem vonal mentén, hanem térben történik) dominanciája jellemzi. Ennek az eszköznek a széles körű alkalmazása a 90-es években kezdődött. A másik ilyen sikertörténet a különböző szeizmikus attribútumok sikeres értelmezése alapján új lendületet kapott földgázkutatás. (Lemberkovics et al. cikke alapján).

A magyarországi szénhidrogén- és vízkutatásról, valamint -bányászatról külön múzeum is létesült Zalaegerszegen.

Kombinált kutatástörténeti diagram – Magyarország – 2020 augusztusi állapot (forrás: MBFSZ adattár, IHS Markit), Lemberkovics et al. 2020.

Az 50-es, 60-es években viszonylag gyakori volt, hogy kőolaj, vagy földgáz helyett termálvizet találtak a szakemberek. Ez manapság is előfordulhat, vagy az újabb technológiákkal ez már kizárható?

A MOL szakemberei szerint ez természetesen előfordulhat, ugyanakkor a felhalmozott információk, és az egyre pontosabb kutatási adatok és módszerek felhasználásával igyekeznek olyan fúrásokat lemélyíteni, amik szénhidrogéneket tárnak fel. Régebben a technikai/technológiai okok miatt fordult elő, hogy a szénhidrogének helyett gazdag termálvízkincset találtak a kutatás során, és ezeket hasznosították, ha már feltárták.

Felvetődik az is kérdésként, hogy maga a kutatási technológiájuk elvileg alkalmas lenne-e akár arra is, hogy termálvízbázisokat keressenek?

A MOL szerint a termálvíz- és a szénhidrogén-kutatás alapvetően nagyon hasonló módszereket használ, így elmondható, hogy a szénhidrogéniparban használt eljárások alkalmasak vízkutatásra is. Több, a témában jártas szakértő is komoly lehetőséget lát a szénhidrogén ipar és a geotermikus szektor szoros együttműködésében.

Termelési szempontból azonban fontos megjegyezni, hogy egy szénhidrogén kinyerésre „kiépített” kút kiképzése gyakran nem alkalmas geotermikus célokra.

S mi a helyzet akkor, ha termálvizet is találnak egy szénhidrogén-kutatás során? Azokban az esetekben, amikor a szénhidrogén mellett víz is a felszínre kerül a termelés során, akkor leválasztás után visszasajtolják a megfelelő térrészbe.

Itt megnézhet egy videót a monostorpályi sekélygáz-fúrásról: