• Két csoportra osztották a térdízületi porckopással küszködő betegeket.

  • Egy részük napi kétszeri gyógyvizes fürdőzésen, a másik csoport pedig gyógyvizes fürdőn és iszapfürdőn vett részt.

Gyakran felvetődik dilemmaként, hogy érdemes-e a különféle fürdőgyógyászati kezeléseket egymással kombinálni. Sokak tapasztalata az, hogy megéri variálni a kezeléseket, de ennek a megerősítésére fontosak az orvosi kutatások is. Utóbbiak igazolhatják, hogy valóban kedvező-e a hatásuk a kombinált fürdőkezeléseknek.

Ezért is lehet érdekes az a törökországi kutatás, amiben pont ezt a kérdéskört vizsgálták. Magyarországhoz hasonlóan náluk szintén nagy hagyománya van a gyógyfürdőknek, illetve az ott elérhető kezeléseknek. Ugyancsak gyakoriak náluk a mozgásszervi betegségek. Ezek közé tartozik a térd osteoarthritis, aminek során a térdben lévő porcréteg elkopik, vagy megsérül. Ez pedig jelentős fájdalommal, merevséggel jár együtt és gyakran magát a mozgást is nehezíti.

Az ankarai Gülhane Oktató és Kutató Kórház és az Isztambuli Egyetem munkatársai még 2002-ben vizsgálták meg az egyik törökországi gyógyszállóba térdízületi porckopással érkező betegeket. Két csoportra osztották azokat, akik szerettek volna részt venni a kutatásban. A nyolc napig tartó kúra során 24-en naponta gyógyvizes medencefürdő kezelésen és iszapfürdős kezelésen vettek részt. 25-en pedig egy délelőtti és egy délutáni gyógyvizes medencefürdőn. Mind a gyógyvizes fürdőzés, mind az iszapfürdő 20-20 percig tartott.

Egy apró kitérő, mert nálunk az iszapfürdős kezelés nem túl elterjedt. Ez lényegében kombinálja az iszappakolás és a gyógyvizes fürdőzés előnyös tulajdonságait, jellemzően mozgásszervi problémáknál alkalmazzák. Ugyanakkor összességében a hatása inkább a gyógyvizes fürdőzéshez áll közelebb.

Mindkét csoport átlagéletkora 60 év körül alakult és többen voltak a nők (ez a betegség nagyobb arányban érinti a hölgyeket). A kúra előtt és után megmérték a fájdalom intenzitását, valamint egy kis fizikai felmérés is történt. Ez 10 méter járásból, háromszori guggolásból, valamint 10 lépcsőfokos fel- és lesétálásból állt – ezeknek mérték a sebességét.

Mire jutottak a nyolc napig tartó fürdőkúrákat követően? Összességében mindkét csoportnál javult a betegek állapota. Ugyanakkor minden mérőszám és szubjektív érzés, tehát a fájdalom és a mozgástartomány is kimutathatóan jobb volt a gyógyvizes fürdőzésen és iszapfürdőzés egyaránt résztvevő csoportnál. Érdekes tapasztalat volt az is, hogy a jó közérzet a kombinált kezelést kapó csoportnál tartósabban fennmaradt.

A kis mintaszám és a hosszú távú betegkövetés hiánya miatt nyilván még további hasonló kutatásokra is szükség van. Ugyanakkor ez a felmérés is arra utal, hogy ízületi problémák esetében érdemes lehet egymással kombinálni a különféle tradicionális fürdőkezeléseket.

beltéri medence termálvíz

A cikkben említett kutatás: Comparison of two Traditional Spa Therapy Regimens in Patients with Knee Osteoarthritis