Szőlőtőkék közötti termálpatak: így indult a cserkeszőlői fürdő története

• A termálfürdőnek köszönhetően manapság már országszerte ismerik Cserkeszőlő nevét.

• Magának a fürdőnek a története azonban meglehetősen kalandosan indult.

• Sőt, a termálvíz feltörésekor még a település sem létezett.

Gőzölögve folydogált a barnás színű forró termálvíz, feláztatva a körülötte lévő talajt. A kis, fél méter széles termálpatak iszapos partján pedig a reumatikus betegségüktől szabadulni vágyó emberek üldögéltek. Eleinte csak helybéliek, majd a „csodapatak” híre egyre messzebbről is odavonzotta az embereket.

A különös vadfürdő hat éven át működött. A létét pedig az olajkutatásnak köszönhette. Az 1940-es évek elején a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. szakemberei Jász-Nagykun-Szolnok megyében, azon belül is Szolnoktól 50 kilométerre, Tiszakürt határában jelöltek ki egy kutatási helyet.

A szőlő- és gyümölcstermesztő területként ismert, akkoriban Kisasszonyszőlőként emlegetett külterületi részen 1942 októberében állították fel a fúrótornyot és kőolaj reményében 2300 méteres mélységig fúrtak. A munka lassan haladt, csak 1943 nyarára született eredménye, de nem az történt, amit az olajkutatók vártak.

A fekete arany helyett ugyanis forró termálvíz tört fel a mélyből. Mivel nem ezt keresték, ezért a kutat gyorsan elfojtották, majd továbbálltak a szakemberek. A helybéliek eleinte nem is tudtak a víz megtalálásáról, csak azt tapasztalták, hogy az olajkutatók levonultak a területről.

A világháború idején más gondja is volt az embereknek, mint a kihasználatlan termálkút, viszont az 1940-es évek végén ez újra téma lett a környéken élők között. Ezért 1949 januárjában úgy döntöttek, hogy megnézik, egyáltalán működik-e még a kisasszonyszőlői termálkút. Az agresszív, magas ásványianyag-tartalmú víz eléggé kikezdte a szerkezetet, emiatt ugyan meg tudták nyitni, viszont elzárni már nem sikerült a berozsdásodott kutat, amiből akkortól kezdve éjjel-nappal ömlött a termálvíz.

Ez nem kis ijedtséget okozott a szőlőtermő vidéken, hiszen a rendkívül forró, 92 Celsius-fokosan feltörő termálvíz amerre folyt, elkezdte kipusztítani a szőlőtőkéket. Ekkor jött az ötlet: árkot kell ásni, hogy elvezessék a termálvizet, ha már elzárni nem tudják.

A víz gyógyhatásáról elsőként az árkot ásó munkások számoltak be. Azt tapasztalták, hogy a termálvizes földben végzett munkák után enyhültek, majd elmúltak a mozgásszervi problémáik.

Miután ennek híre ment, egyre többen látogattak ki a szőlőben kanyargó termálpatakhoz a gyógyulás reményében. Összesen hat éven át, 1955-ig működött a „szabadvízi termálstrand”, ekkor adták át a kiépített termálfürdőt.

A víznek a reumás panaszok gyógyítása mellett más hatása is volt: felerősítette a kisasszonyszőlői lakosság önállósodási törekvéseit.

A Tiszakürt külterületének számító Kisasszonyszőlőn ugyanis az 1940-es évek végén már körülbelül 1500-an éltek. Nem voltak elégedettek ezzel a külterületi léttel, szerették volna, ha önálló településük lenne. 1948-ban azonban a hatóság ezt a kérelmüket elutasította.

Azonban nem hagyták magukat, pláne, hogy féltették a termálkutat. Híre ment ugyanis: egy olyan terv körvonalazódik, hogy a kisasszonyszőlői vizet csővezetéken a tiszakürti kastélyhoz vezetnék és ott szanatóriumot alakítanának ki. Ez az elképzelés csak tovább tüzelte a helyeik elégedetlenségét és 1949-ben újra beadták az önállóság iránti igényüket, s végül a megyei tanács ekkor már rábólintott a kérelemre. A hivatalos elválás 1952 januárjában történt meg.

A helyiek azonban nem szerették volna a Kisasszonyszőlő nevet megtartani. Ehelyett a kezdetektől a Cserkeszőlő névnek szavaztak bizalmat. Ebből a szőlő érthető, hiszen szőlőtermő vidékről van szó. De mi az a cserke?

Ezzel a tanyaközpont határában még a török időkben táborozó cserkeszekre utaltak, utóbbiak egy kaukázusi népcsoport tagjai voltak.

A létrejött Cserkeszőlő település így tulajdonképpen a termálvíznek köszönheti a létét. A történetben érdekes az is, hogy a cserkeszőlői fürdő első két medencéjének építését egy közeli cipőgyár finanszírozta. A gyár ugyanis szeretett volna a dolgozóiknak egy vállalati üdülőt építeni valamelyik fürdő közelében és ehhez kapóra jött a közeli termálforrás. Így indult tehát a cserkeszőlői fürdősztori…