• Az elmúlt három évtizedben globálisan is súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás.

  • A washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai globális tanulmányt készítettek a témáról.

A Nature című tudományos folyóiratban publikált írásban a kutatók felidézték, hogy 2014-ben mérgező algavirágzás miatt voltak kénytelenek mellőzni a csapvizet az Ohio állambeli Toledo lakói. Floridában pedig 2016-ban és 2018-ban is szükségállapotot rendeltek el a vízi jelenség miatt – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Az algavirágzás a gyors ütemű terjedése és a mérgező fitoplanktonok populációinak megjelenése miatt lehet veszélyes. A mostani tanulmányt megelőzően azonban nem volt egyértelmű, hogy a jelenség valóban súlyosbodik-e világszerte. Azt sem lehetett tudni, hogy az olyan emberi tevékenységek, mint a mezőgazdasági termelés, a városi beruházások és az ember okozta klímaváltozás, milyen mértékben járulnak hozzá a problémához.

„A mérgező algavirágzás hatással van az ivóvízkészletekre, a mezőgazdaságra, a halászatra, a rekreációs tevékenységekre és a turizmusra” – mutatott rá Jeff Ho, a Carnegie Tudományos Intézet munkatársa. Hozzátette: „a tanulmányok azt mutatják, hogy az édesvízi tavakat érintő algavirágzás éves szinten 4 milliárd dolláros veszteséget jelent az Egyesült Államok számára”. Mindezek ellenére a jelenséget vizsgáló eddigi kutatások csupán bizonyos édesvízi tavakra vagy régiókra fókuszáltak, vagy a vizsgált időintervallum volt viszonylag rövid.

A kutatók most azonban 30 évnyi műholdas adatot elemezve vizsgálták meg hat kontinens 33 országának 71 nagy tavában a nyári algavirágzás hosszú távú változásait az 1984 és 2013 közötti időszakra koncentrálva.

„Megállapítottuk, hogy a nyári algavirágzás tetőzésének intenzitása a vizsgált tavak több mint kétharmadánál emelkedett, és csupán hat tó esetében figyeltünk meg statisztikailag jelentős csökkenést” – mondta Anna Michalak, az intézet munkatársa.

Ez pedig azt jelenti, hogy az algavirágzás valóban egyre kiterjedtebb és intenzívebb, és nem csupán arról van szó, hogy ma már nagyobb figyelmet szentelünk a jelenségnek, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Az algavirágzás súlyosbodásának hátterében álló okok azonban eltérnek az egyes tavak esetében, vagyis a kutatóknak nem sikerült egységes mintázatot felfedezniük az érintett tavaknál, amikor a jelenséget tápláló olyan tényezőket vizsgálták, mint a trágyahasználat, az esőzés vagy a hőmérséklet.

A szakembereknek azt mindenesetre sikerült megállapítaniuk, hogy az elmúlt 30 évben csupán azok a tavak voltak képesek megakadályozni az algavirágzás erősödését, amelyek a legkisebb mértékű melegedésnek voltak kitéve. Ez pedig azt sugallja, hogy bizonyos területeken a klímaváltozás már most akadályozza a tavak regenerálódását.

Zala-folyó torkolat

Mint ismert, idén nyáron a Balatonnál is szokatlanul erős algásodást tapasztaltak a szakemberek. A tó biomassza koncentrációja meghaladta a 300 mg/köbmétert, amely az eddigi legmagasabb mért érték a Balatonban. Másfélszerese az 1982-ben, az eutrofizálódás csúcspontján megfigyelt tóközepi adatnak.

A szakemberek azt mondták az algásodással kapcsolatban, hogy a jelenlegi vízminőségi mérések nem biztosítanak megfelelő adatokat ahhoz, hogy a jelenség lefolyását és kiterjedését megállapítsák. A fajösszetétel alapján az egyetlen bizonyosság, hogy az algák nem kívülről érkeztek a tóba. Valószínű forrásának az üledékből érkező belső terhelést nevezték meg.

A kiváltó okok azonban még nem ismertek, így az sem tudható, hogy mekkora volt a vízminőségi probléma valós léptéke, és az sem, hogy egyszeri, ritka extrém eseményről volt szó, vagy trendszerű változások zajlottak a Balatonban.

(MTI)

Fotó: H. Szabó Sándor