-
Magyarországra egyelőre nem jellemző a helyiek életminőségét és a természeti értékeket veszélyeztető túlzott turistaáradat, az overtourism, de jelei már vannak.
-
Ezért időben fel kell készülni megelőzésére, kezelésére.
Az overtourism az a jelenség amikor egy települést vagy térséget turisták tömegei lepik el, rontva ezzel a helyiek életminőségét vagy rombolva a természeti környezetet – olvasható a KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó társaság tanulmányában. Indra Dániel, a KPMG turisztikai tanácsadó részlegének vezetője kifejtette, Magyarországon is vannak már jelei az overtourismnak, példaként a tavalyi népszavazást említette a budapesti bulinegyedben, ahol a helyieknek gondot okoz a vendégek nagy száma.
„Vannak már elégedetlen hangok nyáron a Balaton környékén is” – tette hozzá. A „túlzott elturistásodás” hátterében az internetes bakancslisták megjelenése, a rövid távú lakáskiadás (Airbnb), valamint az olcsó repülés áll.
A túlzott turizmus egyik jele, hogy bizonyos pontokon kapacitásszűke kezd kialakulni. Az első példa erre a szakértő szerint a Liszt Ferenc repülőtér, amelynek forgalma 2013-ról 2018-ra 8,5-ről 15 millió utasra nőtt, így a főszezonban telített.
Ilyen jelenség továbbá a magas szállodai szobakihasználtság is, – Budapesten szeptemberben is 86 százalék felett volt a mutató – amely több magyar turisztikai célpontnál is előfordul szezonálisan.
A „túlturistásodás” legjobb ellenszere a látogatók időbeli és térbeli széthúzása, amelyben Magyarországon komoly szerep hárul a vidéki célpontokra és szállodákra. Biztató jelenség, hogy az utóbbi években a fővároson kívüli vendégéjszakák számának növekedése felzárkózott Budapest mögé (10,7 illetve 9,6 százalék), de ahhoz, hogy a térbeli széthúzás működjön, a vidéki vendégforgalomnak jobban kellene növekednie a budapestinél.
Ennek egyik feltétele a működő szálláshelyek minőségi fejlesztése, illetve a szobakapacitás bővülése.
A szakember jó hírnek nevezte, hogy a következő években több mint 1300 vidéki szállodai szobát adhatnak át Magyarországon, meglepően egyenletes területi lefedettséggel. Így 100-200 szobás szállodák épülnek Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Szántódon, Pannonhalmán, vagy Mátrafüreden, és közepes méretű beruházások zajlanak olyan településeken, mint Mezőkövesd, Győr, Szentes, Szeged és Bükfürdő.
(MTI)