-
Sok panasz érkezik az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz a helyi lakosoknak biztosított kedvezményes belépők miatt.
-
Szabad-e olcsóbban adni a belépőt a „bennszülötteknek”?
Az ország fürdőit járva sokszor lehet találkozni olyan árlistákkal, amelyeken nemcsak a nyugdíjasoknak, gyerekeknek, vagy a zárás előtt érkezőknek, hanem a helyi lakosoknak is kedvezőbb belépőjegyeket kínálnak. Néhol ezt pusztán a lakcímkártya bemutatásához, máshol egy helyi kedvezménykártya kiváltásához kötik.
A helyieknek nyújtott kedvezmény mögött ott van, hogy a termálfürdők döntő többsége az önkormányzatok tulajdonában van. Márpedig a városvezetők szeretnek a lakosaik számára kedvező döntéseket hozni. Nyilván ebben szerepet játszik az is, hogy ez népszerű döntés. Ugyanakkor érdemes arra is gondolni, hogy a nagy vendégforgalom a helyi lakosok számára azért kellemetlenségekkel is jár, a kedvezőbb áron kínált belépőkkel pedig ezt is lehet kompenzálni.
Sőt, még „történelmi” okokat is fel lehet hozni egyes településeken a kedvezmény mellett. Az 50-es, 60-as években megvalósított fürdőépítések során gyakran a helyi lakosok önkéntes munkával is kivették részüket az építkezésekből, így sok mai fürdő tulajdonképpen a mostani lakosok szüleinek, nagyszüleinek is köszönheti a létét.
Vannak persze, akik ezeket az kedvezményes árakat olyan szemmel nézik, hogy nem helyben élőként ugyan miért kell nekik drágább belépőt vásárolniuk. Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz emiatt rendszeresen érkeznek panaszok.
Ezt panaszolta az a kérelmező is, aki az egyik megyeszékhely lakosaként egy másik városban üzemeltetett termálfürdő szolgáltatásait vette igénybe. A kérelmezőt a fürdő árlistája szerint nyugdíjasként kedvezmény illette meg, azonban a helybéli nyugdíjasok még annál is nagyobb mértékű kedvezményt kaptak.
A hatóság szerint egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) alapján ugyanis a védett tulajdonságon alapuló kedvezőtlenebb bánásmód esetén beszélhetünk hátrányos megkülönböztetésről (diszkriminációról). A törvény felsorolja a védett tulajdonságokat, ezek között kifejezetten nem szerepel a lakóhely, ami azonban nem zárja ki, hogy azt konkrét esetben a védett tulajdonság fennállásának vizsgálatánál figyelembe lehessen venni.
Egyrészt az kapcsolódhat valamely nevesített védett tulajdonsághoz (tipikusan a társadalmi származáshoz, amely több ismérv mentén határozza meg az egyén helyzetét), illetve a védett tulajdonságok felsorolása nem zárt, a törvény ismeri az egyéb tulajdonság, jellemző vagy helyzet (röviden: egyéb helyzet) fogalmát.
Az egyéb helyzet fennállásának vizsgálatakor a hatóság arra van figyelemmel, hogy annak alapján a társadalomban körvonalazódik-e egy hátrányos helyzetű csoport, amellyel szemben előítéletek tapasztalhatók, illetve hogy a személyiség lényegi vonásáról van-e szó (alapvetően az egyén döntésétől függetlenül fennáll-e).
A konkrét ügyben kizárólag a helyi lakosok részesültek a nagyobb kedvezményben, ezért a megkülönböztetés alapja az volt, hogy a kérelmező nem helyi lakos. A hatóság megállapította, hogy nem alkotnak homogén társadalmi csoportot mindazok, akik nem egy adott település lakói, velük kapcsolatosan össztársadalmilag hátrányos helyzetről sem lehet beszélni.
Azt sem lehetett megállapítani, hogy a más településen élőkkel szemben helyben előítélet létezne azon a településen, ahol a fürdő van, az esetleges lokálpatrióta érzelmek előítéletnek nem tekinthetők.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság mindezek alapján úgy döntött, hogy nem minősül védett tulajdonságnak az, hogy a kérelmező nem az adott település lakója, védett tulajdonság hiányában pedig az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem állapítható meg.
A hatóság továbbá a döntésében azt is kifejtette, hogy egy olyan fürdő esetében, amely számára a helyi önkormányzat támogatást nyújt, és amelyet az önkormányzat cége üzemeltet, az egyenlő bánásmód követelménye szempontjából általában nem kifogásolható, ha a helyi lakosok többletkedvezményben részesülnek. Az önkormányzati törvény ugyanis a helyi közügyek, illetve a helyben biztosítandó közfeladatok között említi a sportot és az egészséges életmód segítését célzó közszolgáltatásokat.
Az önkormányzat által biztosított ilyen jellegű szolgáltatások vonatkozásában a helyieknek nyújtott kedvezményeket alátámasztja, hogy az önkormányzat elsősorban a területén élőkkel szemben tartozik kötelezettséggel, kapcsolata velük szorosabb, mint más települések lakosaival.
A cikkben szereplő fotók csak illusztrációk. A fekete-fehér fotó: földgázkutatás során feltörő termálvíz Hajdúnánáson, 1958-ban, Fortepan/Sándor György
RSS