-
Miért nem használják a felépült buszpályaudvart?
-
Miért építenek még egy pályaudvart?
-
Mi lesz a városközponti pályaudvar sorsa?
-
Ezekről beszélt Hévíz polgármestere.
A Blikk még hétfőn közölt egy cikket a újonnan felépített, de nem üzemelő hévízi buszpályaudvarról. Ebben kitérnek arra is, hogy épül majd még egy további pályaudvar, amiből így már három lesz a városban. A cikkben azt sugallják, hogy feleslegesen építgetik Hévízen a buszpályaudvarokat.
A Hévíz Televízió egyik műsorában erre reagált Papp Gábor, Hévíz polgármestere. A teljes videó megtekinthető a cikk végén, de összefoglaljuk az elmondottak lényegét.
– Hévíz közlekedési koncepciójának fontos eleme, hogy megszüntessék az üdülőhelyen átmenő tranzitforgalmat. Ennek része volt az elkerülőutak megépítése, valamint a buszközlekedés átalakítása is. Jelenleg ugyanis akár napi 400 busz is megfordult a városközpontban lévő, Tófürdő melletti buszpályaudvaron. Ráadásul ezeknek a járatoknak egy része csak áthalad a városon, tehát az utasok döntő része nem is Hévízre érkezik a buszokkal. Ez már csak környezetvédelmi okokból sem túl szerencsés.
– A helyzet megoldásaként egy kétpólusú modellt dolgoztak ki, amit összekapcsoltak a városlakóknak azzal a régi igényével, hogy helyi járatos buszközlekedés is legyen.
– A jelenlegi buszpályaudvar egyébként nem Hévíz tulajdona, hanem a regionális volántársaságé. Azaz minden ezzel kapcsolatos kérdésben a volánnal is meg kell egyeznie a városnak.
– A közlekedési koncepció részeként elsőként az úgynevezett alpályaudvart tudták megvalósítani (erről szólt az újságcikk). Ennek a megépítését az tette lehetővé, hogy 2013-ban nyertek egy pályázaton, aminek révén 100 százalékos finanszírozású uniós forrást szereztek az alpályaudvar megépítésére.
– Erre bruttó 225 millió forintot kaptak, de ebből nemcsak az új épületet húzták fel, hanem 19 buszöböl is épült, illetve felújításra került. Az utóbbi érintette Alsópáhokot és Sármelléket is, így például a repülőtér közelében is kialakítottak két megállóhelyet.
– Az alpályaudvar fogadja majd a helyi és helyközi járatokat. Az alpályaudvar és a leendő „nagy” autóbuszpályaudvar között helyi járat fog közlekedni. Amíg viszont a „nagy” pályaudvar nem lesz kész, nincs értelme megnyitni az albuszpályaudvart. A mostani városközponti pályaudvarral nem érdemes összekötni az alpályaudvart, ugyanis nagyon közel vannak egymáshoz. A volán is amellett foglalt állást, hogy jelenleg még ne nyissák meg a felépült alpályaudvart.
– Magyarán fontos volt kihasználni a 2013-as pályázati lehetőséget, mert később nem biztos, hogy lett volna erre uniós pályázati forrás.
– Amikor megépül az új „nagy” pályaudvar, akkor bezárják a régi városközponti buszállomást. Egymilliárd forintból fejlesztenék ugyanis a városközpontot, egy sétálóutca lesz ezen a területen. Magát az épületet egyébként megtartják és Tourinform irodának, ivócsarnoknak, kiállítási helyszínnek, kerékpárkölcsönzőnek fog helyet biztosítani.
– Az új buszpályaudvar építése várhatóan már jövőre elkezdődhet.
(Fekete-fehér fotó: Fortepan / 1957-es felvétel a hévízi pályaudvarról).
A videón 6:00-tól kezdődik az érdemi rész: