• A nyersolaj elvileg rákkeltő és a vörösvértestekre sincs túl jó hatással.

  • Azerbajdzsánban azonban ezt másként gondolják.

  • Olyannyira, hogy gyógykezelésekhez használnak egy speciális olajat, aminek a fő alkotórésze nálunk leginkább molyirtóként ismert.

Azerbajdzsánban már régóta nagy hagyománya van egy speciális nyersolaj-keverékkel végzett fürdőkezelésnek. Állítólag azon a területen már évszázadokkal ezelőtt felismerték az olaj gyógyító hatását, kifejezetten terápiás céllal viszont úgy 40-50 évvel ezelőtt kezdték el alkalmazni, a csúcsot pedig a 80-as évek jelentették, amikor évi 75 ezer vendéget kezeltek az olajos megoldással.

A nyersolajos gyógykezelések központja az azeri Naftalan város. A város neve a naftalin szóból lehet ismerős. Ez nem véletlen, ugyanis a kezelésekhez használt kádfürdőben 50 százalék a naftalin nevű szénhidrogén aránya, a fennmaradó részt pedig egyéb kőolajszármazékok alkotják.

A megoldás azért tűnhet furcsának, mert a kőolajszármazékok ilyen közvetlen felhasználása elvileg rákkeltő. Ezen belül pedig a leginkább molyirtóként ismert naftalin súlyosan károsítja és rombolja a vörösvértesteket.

Az azerieket ezek hidegen hagyják, szerintük ugyanis ha langyosra melegítik az olajfürdőt és egy-egy alkalommal csak 10 percig alkalmazzák, akkor nincsen káros hatása. Sőt, a nyersolajas kúrákat ígérő azeri gyógyászati centrumok hosszan sorolják a kedvező hatásait, amelyek egyébként eléggé hasonlóak a gyógyfürdőkéhez. Általában a gyulladással járó betegségek, ízületi fájdalmak, pikkelysömör, ekcéma, felfekvések kezeléséhez ajánlják, de idegnyugtató és a bőrt selymesebbé változtató hatását is kiemelik.