Talán jövő év elején át tudják adni a Rác fürdőt, amely egy hotelt is magában foglal. Maga az épület már több mint négy éve elkészült, de hitelezői és tulajdonosi huzavona miatt nem tudták megnyitni.
Tovább csúszik a budapesti Rác fürdő átadása. A szállodát is magában foglaló épületegyüttes megnyitását legutóbb idén őszre ígérte Tarlós István főpolgármester, a HVG ma megjelent lapszáma szerint viszont ez szinte biztosan nem valósul meg. Jelenleg a legvalószínűbbnek a jövő év elejei nyitás tűnik, bár az előzmények fényében nem lenne meglepő, ha ez sem jönne össze.
A hetilap cikke szerint a nyitás feltétele az, hogy a beruházó Rác Nosztalgia Kft. átvállaljon 2,5 milliárd forintnyi hitelt. Ezen felül a már eddig is 7,5 milliárd forintba került szálloda-fürdő megnyitásához még további 930 millió forintot kellene költeni az épületre. A pénznyelőnek bizonyult beruházás egyébként bezárva is költséggel jár. Kalkulációk szerint az, hogy az elmúlt években – annak ellenére, hogy lényegében készen van – nem nyithatott meg a Rác fürdő, összesen 4-5 milliárd forintos bevételkiesést okozott pusztán az adóbevételek terén. Állagmegóvásra 300 millió forintot költöttek, de magának az épületnek az őrzése is havi 2 millió forintba kerül.
A Rác fürdő felújításáról még 2002-ben döntött a Fővárosi Közgyűlés. 2003-ban nyertek is hozzá 750 millió forintnyi állami támogatást, de ezt a késlekedés miatt egy évvel később elbukták. Részben magántőkéből végül 2005-ben kezdődhetett meg a fürdő felújítása, amihez a Magyar Fejlesztési Bank 3,3 milliárd forint hitelt nyújtott. Időközben viszont változott a koncepció, így már egy ötcsillagos szálloda is kapcsolódott a fürdőhöz, az egész projekt költsége pedig már 7,5 milliárd forintnál járt.
A főváros, a hitelezők és a tulajdonosok huzavonája miatt négy évvel ezelőtt dőlt be a beruházás. Jelen állás szerint a pénzügyek rendezése után a szálloda magánbefektetőké, a fürdő pedig a fővárosé lehet.
A fürdő története
A Rácz és Rác néven is emlegetett fürdő a XV. században, Zsigmond király idejében épült. A nevét később, a Tabánban lakó rácok után kapta. A török időben viszont Tabáni hévízfürdőnek és Kis fürdőnek is hívták. 1697-től magántulajdonba került a fürdő: Pergaszi Károly, a Gillig család, majd a Zagler család üzemeltette a létesítményt. Jelentősebb fejlesztések viszont Heinrich Kálmán alatt zajlottak a Rácban, ami Ybl Miklós tervei alapján nyerte el a ma ismert formáját. 1935-ben a főváros tulajdonába került a létesítmény, ami a második világháborúban megsérült, emiatt ideiglenesen felújították, de szükségessé vált egy alaposabb renoválás, ezért 1963-tól két évre bezárták, majd 1965-ben nyitották meg újra.
A Rác fürdő jelenleg parlagon heverő vize erősen kénes, így vérnyomáscsökkentő hatása van, továbbá gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkezik. A vizsgálatok szerint a kénes fürdő során élénkül a légzés, javul az anyagcsere, egészséges embereknek is segíti leküzdeni a szellemi és fizikai fáradtságot.
RSS