• A szív-érrendszeri betegségben szenvedők is nyaralhatnak, de jó, ha előtte gondosan felkészülnek.

  • Egy szakorvos felsorolja az alapvető tudnivalókat.

  • Strandoláskor például a túl hideg és a túl meleg vizet is kerülni kell.

A nyaralási szezon kellős közepén vagyunk. Ez egyrészt a kikapcsolódás, pihenés ideje, de fontos tudni, hogy ez akár fokozott terhelést is hozhat a szív- és érrendszeri betegeknek. Nemcsak a hőség, de akár a hosszú utazás, a szokatlan éghajlat, a megváltozott életritmus, vagy akár a szükséges oltások is előkészületeket igényelnek.

Dr. Gellér László professzor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökségi tagja ad útmutatót ahhoz, miként lehet biztonsággal nekiindulni a belföldi, vagy külföldi utazásnak.

Amit első körben érdemes tudni, hogy egyes szívproblémák mellett általában csak fokozott elővigyázatossággal, vagy egyáltalán nem javasolt például repülőre ülni. Ezek a következők:
• a szív dekompenzációja (pumpafunkciózavar a szív működésében);
• közeli infarktus, tüdőembólia,
• gyakori ájulás,
• magas vérnyomás, ha nincs kellően kezelve,
• tartós visszérgyulladás.

Szívbetegség nyaralás üdülésDr. Gellér László szerint egyéb szívproblémák esetén is érdemes arról tudni, hogy az utazás minden esetben fokozott terhelést jelent, különösen, ha távoli országba indulunk. Egy hosszú repülőút nem éppen a legideálisabb egy krónikus szívbeteg számára, ahogy azok a úti célok sem, ahol nagyon párás a levegő, vagy nagy hőség van.

A szakorvos szerint fel kell készülni az éghajlati változásokra, a repülőút okozta testi hatásokra, az esetleg szükséges oltásokról tájékozódni kell, kaphatja-e a beteg a gyógyszere mellett, vagy szabad-e egy adott készítmény szedése mellett napon tartózkodnia.

„Jó, ha tudjuk, hogy az adott helyen milyenek az egészségügyi körülmények, megfelelő-e az ellátás. Mindenképpen vigyük magunkkal a gyógyszereinket és nyaralás ide, vagy oda, szigorúan tartsuk be az előírásokat. Ha pedig valakinek valamilyen implantátuma van, ne felejtse otthon annak papírjait sem” – ad néhány tanácsot Gellér László professzor.

„A gépkocsiút ugyancsak stressz, valamint fokozott megterhelés forrása lehet. Ha a beteg a sofőr, lehetőleg tartson szünetet minden második órában, és ne egyedül utazzon és vezessen. Az éjszakai vezetés nem ajánlott, olyankor romlik a látás minősége, a szokásos gyógyszerek mellékhatásaként pedig a bágyadtság könnyebben jelentkezhet vezetés közben. Amennyiben repülőgépre száll a beteg, helyezkedjen el kényelmesen az ülésen, igyon bőségesen ásványvizet, üdítőt, de kerülje az alkoholos italokat. Óránként mozgassa át a testét, különösen a lábakat a trombózis megelőzése miatt, s ha lehet, a folyosó melletti ülőhelyet kérjen” – sorolja a professzor.

Szintén lényeges, hogy az utazás során ne végezzen több testmozgást, mint amennyi jólesik. A szívbeteg ne fürödjön 20 Celsius-fok alatti hőmérsékletű vízben, de hosszabb ideig meleg vízben sem.  Tartózkodjon a tűző naptól, védekezzék a rovarcsípés ellen. Különösen figyeljen a táplálkozására, az étel-ital higiéniájára az egzotikus országokban.

Amennyiben az utazás engedélyezett, hasznos lehet, ha az orvos a megszokott gyógyszeradag dupláját írja fel. Ilyenkor a kezelést az úti cél jellegéhez igazítja: például váratlan hőség esetére a vizelethajtó-adag csökkentését javasolja, illetve egyéb módosításokat közöl a megszokott gyógyszeradagolási és -szedési ütem tekintetében.

tablettákAz orvosa felírhat gyógyszereket szokásos úti betegségek ellen is, a beteg egészségi állapota és úti célja függvényében. Így a paciens hasmenés, hányás (amelyek a kiszáradás veszélyét is magában hordozzák), láz, fájdalom csillapítására, különböző sérülések esetére is kiválthat gyógyszereket.