-
A hévízi gyógyvíz bizonyos betegségek kezelése során kimondottan előnyös lehet, de vannak olyan állapotok is, amikor nem ajánlott az alkalmazása.
-
Ezért összegyűjtöttünk néhány javallatot és ellenjavallatot.
Hévízen a gyógyvizes kezelések hatékonyságát több tényező kombinált hatása biztosítja. A Tófürdő különleges környezete, a tündérrózsákkal tarkított vízfelület és a környező véderdő látványa már önmagában is nyugtató hatású. Ezt nem szabad lebecsülni, mert különösen jótékonyan hat a pszichoszomatikus eredetű betegségekre. Emellett a tó folyamatos vízmozgása gyengéd masszírozó hatást fejt ki, ami számos egészségügyi probléma esetén szintén előnyös lehet.
A Tófürdő előnyei közé tartozik, hogy nem túl meleg a gyógytó vize, amely így hosszabb fürdési időt is lehetővé tesz. A víz összetétele – például a kén, a radon vagy a szénsav jelenléte – szintén hozzájárul a jótékony hatásokhoz.
Fontos kiemelni, hogy a „hévízi gyógykúra” nem csupán a termálvízben való tartózkodást jelenti, hanem egy átfogó, komplex gyógykezelési programot. Ennek része a gyógyvíz használata, de szakorvosi javaslat alapján más kezelésekkel is kiegészülhet, például iszappakolással, súlyfürdővel, gyógytornával vagy ivókúrával.
Amikor javasolt a hévízi gyógykúra
A hévízi gyógyvíz, illetve gyógykúra az alábbi betegségek és panaszok kezelésére lehet hatékony:
– Mozgásszervi betegségek: reumatikus panaszok, ízületi és gerincproblémák, Bechterew-kór, gyulladásos ízületi betegségek nyugalmi szakasza. (A Bechterew-kór és a fürdőkezelések kapcsolatáról itt olvashat bővebben).
– Anyagcsere-eredetű ízületi panaszok: például köszvény.
– Porckorongproblémák: köztük a műtétek utáni rehabilitáció.
– Endokrin betegségek: belső elválasztású mirigyek zavarai.
– Krónikus nőgyógyászati panaszok.
– Csontritkulás: kezelése és megelőzése.
– Bőrbetegségek: például faggyútermelés szabályozása, sebgyógyulás elősegítése.
Amikor nem ajánlott a hévízi kezelés
Bizonyos egészségügyi állapotok esetén a hévízi gyógyvizes kezelések ellenjavalltak:
– Fertőző betegségek.
– Gyulladásos betegségek aktív szakasza.
– Szívinfarktus utáni időszak (amikor a kardiológus engedélyezi, de általában fél év).
– Súlyos májbetegségek (pl. májzsugor).
– Rosszindulatú daganatok kezelése alatt. (Ennek okáról korábban itt írtunk).
– Súlyos szívelégtelenség, érelmeszesedés, keringési zavarok.
– Gyakori asztmás rohamok.
– Kezeletlen magas vérnyomás vagy cukorbetegség.
– Pajzsmirigy-túlműködés (kezeletlen állapotban).
– Terhesség.