Olyan, mint egy termálvizes tó, pedig csak a nap melegíti és mától újra nyitva van

• Ma indul a Medve-tó 2025-ös strandszezonja.

• A Szovátán található különleges tó vizének sókoncentrációja rendkívül magas, ennek köszönheti a gyógyhatását.

A népszerű erdélyi üdülőhely Szováta a sós vizű tavairól ismert. A kisebbik szovátai tó, a Mogyorósi strandja már nyitva van, a hét minden napján 9 és 17 óra között várják a fürdőzőket. Azonban 2025. június 20-tól, azaz mától már látogatható a híres Medve-tó is. A szezonzárás az időjárástól függ, de várhatóan szeptember közepéig tartanak nyitva.

A Medve-tó strandján idén egy felnőtt belépőjegy 55 lejbe, a gyermekjegy 40 lejbe kerül. (Ez a jelenlegi árfolyamon nagyjából 4400 és 3200 forintot jelent). A strand a hét minden napján 10 és 18 óra között tart nyitva, de 13 és 15 óra között fürdőzési szünet van érvényben.

A Medve-tó vize elsőre olyan, mintha egy termálfürdő gyógyító hatásairól beszélnénk: jótékonyan hat mozgásszervi panaszokra, gyulladásos problémákra, valamint bizonyos nőgyógyászati és bőrbetegségekre is. Mégsem termálforrás melegíti, és nem is a levegő hőmérséklete okozza a vizének melegségét.

A tó az 1870-es években jött létre, miután egy helyi víznyelő eltömődött. Hamar kiderült, hogy nyáron a víz szokatlanul felmelegszik, jóval melegebbre, mint amit az időjárás indokolna. Ennek okát Kalecsinszky Sándor, a Budapesti Földtani Intézet fővegyésze kezdte vizsgálni 1898-ban. Három éven át tartó kutatása során kizárta a termálforrások jelenlétét, és rájött, hogy a jelenség hátterében a heliotermia áll. Ennek lényege, hogy a nap melegíti fel a tó vizét, méghozzá olyan hatékonyan, hogy 1900 nyarán 1,3 méter mélységben már 71 Celsius-fokot mértek.

A Medve-tó sótartalma rendkívül magas. Édesvizű patakok táplálják, amelyek hatására a felszínen néhány centiméter vastag, kevésbé sűrű édesvízréteg képződik. Ez nem keveredik az alatta lévő sós vízzel, hanem mintegy „takaróként” szigeteli azt. A napsütés így akadálytalanul felmelegíti az alsóbb sós réteget, amely megtartja a hőt. Ez az oka annak, hogy a tó vize néhány méter mélységig is kellemesen meleg, olykor pedig akár forró is tud lenni.

1900 végén annyira felhevült a tó, hogy szinte lehetetlen volt benne megmártózni. Manapság szerencsére kellemesebb a víz hőmérséklete. Sőt, az elmúlt években volt rá példa, hogy túlságosan is lehűlt. Épp ezért volt jó hír, hogy tavaly újra visszatért a melegebb hőfok. Jellemzően fél méteren 35 Celsius-fok, egy méteren 39 Celsius-fok, másfél méteren 41 Celsius-fok volt a tófürdő hőfoka.

A tó vize manapság azért sem melegszik fel annyira, mint az 1900-as évek elején, mert a fürdőzők megbontják a heliotermia jelenséget azzal, hogy felkavarják a vizet. Ezért is vezették be a napi „pihenőidőt”: a nyári szezonban minden délután kétórás szünetet tartanak, amikor senki nem mehet a vízbe, hogy a tó „megnyugodjon”, és a hőrétegek újra kialakulhassanak.

A Medve-tó egyébként a nevét onnan kapta, hogy madártávlatból egy kiterített medvebőrhöz hasonlít. Felfedezése után egy ideig Illyés-tóként is emlegették – Sófalvi Illyés Lajos, a terület korábbi tulajdonosa után. Ez az elnevezés azonban idővel kikopott a köztudatból, és az 1910-es évektől már a Medve-tó név vált általánossá.

A tó különlegességét tovább fokozza a sótartalma, amely mélységgel együtt nő. Két méter mélyen már eléri a 220–300 gramm/litert, ami közel tízszerese a tengervízének. Ez a magas sókoncentráció nemcsak a víz sűrűségét, hanem annak gyógyhatását is növeli – ettől válik a Medve-tó igazán egyedülállóvá.

Elindult a szezon Magyarország legdélebbi fekvésű strandfürdőjében is. Itt olvashat róluk bővebben.