-
33 évvel ezelőtt igazolták a 30 évvel korábban talált egerszalóki termálvíz kedvező hatásait.
-
Egerszalók már akkor rengeteg fürdőzőt vonzott, amikor maga a fürdő hivatalosan még nem is létezett.
Egerszalók és a termálfürdő története kapcsán több jeles dátum is van. A Kőolajipari Vállalat munkatársai 1962 tavaszán találtak termálvizet a község határában. Szinte hónapra pontosan 30 évvel később, 1992 tavaszán igazolták a víz gyógyhatását. A mai Sairis fürdőt pedig 2007-ben nyitották meg. Utóbbival véget ért az a „vadfürdőzős” korszak, amire sokan mind a mai napig nosztalgiával gondolnak vissza (itt megnézhet egy jó minőségű fotót az egerszalóki hőskorból).
Még akkor igazolták az egerszalóki víz gyógyhatását, amikor nem volt kiépített termálfürdő, ezért annak idején a vizet az egri kórházba szállították, ott végeztek vele vizsgálatokat. Külsőleg ízületi bántalmak és csontsérülések esetén bizonyult kedvező hatásúnak. Belsőleg pedig emésztési problémák kezelésére is alkalmasnak találták.
Akkortájt – a 90-es évek elején – kezdte felfedezni az országos sajtó is a különleges fürdőt. Az MTI 1993 első napjaiban közölt egy bővebb hírt az egerszalóki tervekről.
A korabeli MTI hír:
Egerszalóki hévízfürdő-tervek
Gyógyüdülő centrum épülhetne a Heves megyei Egerszalókon, ahol egy forrás szertefolyó meleg vizében a téli napokon is 40-50 ember fürdőzik.
Az itt feltörő csaknem 70 Celsius-fokos vízre még 1961-ben (valójában 1962-ben – szerk.) leltek az olajkutatók egy próbafúrás során. Annak idején – felismerve a víz áldásos gyógyhatását – a helybéliek kis gödröket, tocsogókat ástak a víz útjába; ezeket azóta a kiváló só és mész fehér béléssel vonta be.
Az akkor tulajdonos, a Vörös Csillag TSZ pedig egy mindössze hat méter átmérőjű aprócska medencét épített, a tisztításról, bővítéséről azonban nem tudott gondoskodni. Így a KÖJÁL nem tartotta alkalmasnak a „létesítményt” a fürdő célú használatra. Nemcsak a költségesnek ígérkező építkezés maradt el, hanem még az öltözőnek használt fabódékat, a kerítéseket is lebontották.
Időközben az a 42 hektáros terület, amelyen a hőforrás is található, tulajdon- és kezelői joga gazdát cserélt, s bár termálfürdő nem épült, az utolsó kezelő, a Mátrai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság parkerdőt telepített a leendő beruházás szép környezetének megteremtése érdekében.
Újabb fejezet a történetben, hogy az egerszalóki önkormányzat kérésére az Országos Közegészségügyi Intézet megvizsgálta a víz összetételét, s kiderült: a feltörő víz a kalcium-karbonátos hévizek közé sorolható.
Terápiás kísérleteket is végeztek: az egri Reuma Kórházban, sikeresen kezeltek a vízzel ízületi bántalmakat és csontsérüléseket. Lehűtve ivókúrára is alkalmazták, elsősorban emésztési problémáknál. Így 1992 májusában a vizsgálatok összegzését követően a Népjóléti Minisztérium gyógyvízzé minősítette a hőforrás vizét.
Ezek után elindult a tárgyalás az érintett felek – az egerszalóki, az egri, a megyei önkormányzatok és az erdőgazdaság – között, s osztatlan közös tulajdont hoztak létre, amelyről a napokban írták alá a megállapodást. A tervek szerint az együttműködők gazdasági társaságot alakítanak, s pályázatot írnak ki a hőforrás leggazdaságosabb és legcélszerűbb kihasználására. A tanulmányokról még az idén döntenek is.
(MTI-Archívum)
A régi fürdőt idéző egerszalóki Nosztalgia Strandfürdő:
Itt két régi videófelvételt is megnézhet a korabeli termálfürdőről.
RSS