-
Egy kutatás arra jutott, hogy a balneoterápiás kezelések kedvezően hathatnak a reumatoid artritiszben szenvedők életminőségére.
-
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták azt is, hogy a témában további, nagyobb léptékű klinikai vizsgálatokra lenne szükség.
A reumatoid artritisz – más néven reumás ízületi gyulladás – autoimmun eredetű betegség, amely a leggyakoribb gyulladásos reumatológiai kórképek közé tartozik. Világszerte a lakosság hozzávetőleg 0,5-1 százalékát érinti, Magyarországon pedig csaknem 100 ezer ember él együtt ezzel az állapottal.
A betegség legjellemzőbb tünetei közé tartozik az ízületek fájdalma és merevsége, hosszabb távon pedig komoly problémát jelenthet az ízületek károsodása is. Ez idővel jelentősen beszűkítheti a betegek mozgását és rontja az életminőséget. A reumatoid artritisz nőknél gyakrabban fordul elő, kialakulásában genetikai hajlam és különféle környezeti tényezők is szerepet játszhatnak.
Az elmúlt években sokat fejlődtek a reumatoid artritisz kezelésének lehetőségei, ma már korszerű biológiai terápiák is rendelkezésre állnak. A gyógyszeres kezelések mellett ugyanakkor sok beteg fordul különféle nem gyógyszeres módszerekhez is, amelyek közül a gyógyfürdős kezelések számítanak az egyik legismertebbnek. Ide sorolható a gyógyvizes fürdőzés és az iszappakolás is. Fontos azonban, hogy a betegség aktív, gyulladásos szakaszában ezek a kezelések nem javasoltak.
A spanyolországi Granadai Egyetem kutatói arra keresték a választ, hogy a balneoterápiás kezelések mennyire bizonyulnak hatékonynak reumatoid artritisz esetén. A tanulmányukban áttekintették az elmúlt évek angol és spanyol nyelven megjelent, megbízhatónak tekinthető klinikai kutatásait, majd elemezték és összesítették azok eredményeit.
Az elemzésbe bevont vizsgálatok 1990 és 2018 között készültek Törökországban, Németországban, Portugáliában, valamint Egyiptomban és Izraelben. A résztvevők átlagéletkora valamennyi kutatásban 40 és 50 év közé esett.
Mivel a vizsgálatok több országban zajlottak, a kezelések során alkalmazott gyógyvizek összetétele sem volt azonos. A felhasznált vizek között kénes, szén-dioxidos és radontartalmú gyógyvizek is szerepeltek. A kezelések menete ugyanakkor hasonló volt: általában 20 perces fürdőkből álltak, amelyeket 10-15 egymást követő napon alkalmaztak. A víz hőmérséklete többnyire 35-38 Celsius-fok között mozgott.
A kutatásokban minden esetben szerepelt kontrollcsoport is. Az ide tartozó betegek vagy kizárólag gyógyszeres kezelést kaptak, vagy egyszerű melegített csapvízben részesültek fürdőkezelésben. Azok a betegek sem hagyták el a gyógyszereiket, akik emellett gyógyvizes vagy iszapkezelést is kaptak.
Az eredmények összesítése alapján a kutatók arra jutottak, hogy mind a gyógyvizes kezelések, mind a gyógyiszapos terápiák kedvező hatással lehetnek a betegek állapotára. A kezelések javították az életminőséget, mérsékelték a fájdalmat és kedvezően befolyásolták az ízületek mozgástartományát is.
A vizsgálatok alapján a gyógyvizek hatékonyabbnak bizonyultak a sima melegített csapvíznél. Ugyanakkor az egyes, eltérő ásványianyag-összetételű gyógyvizek között nem mutatkozott számottevő különbség a hatékonyság tekintetében.
A kutatók összegzése szerint a reumatoid artritiszben szenvedők számára – a gyógyszeres terápia kiegészítéseként – érdemes lehet kipróbálni a gyógyfürdős kezeléseket, akár iszappakolással együtt is. Az eddigi tapasztalatok alapján különösen előnyösnek lehet az, ha a kezelések legalább 15 egymást követő napon át zajlanak, legfeljebb a hétvégéket kihagyva.
A spanyol szakemberek ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a jelenlegi kutatásoknak vannak hiányosságaik. Kevés adat áll rendelkezésre például arról, hogy a balneoterápia milyen hosszabb távú, hat hónapon túli eredményeket hozhat. Emellett további vizsgálatokra lenne szükség annak tisztázására is, hogy mely típusú, milyen összetételű gyógyvizek lehetnek a legeredményesebbek a reumatoid artritiszes betegek kezelésében.
Illusztrációk (fentről lefelé): gyógyvizes medencék Kiskunmajsán, Komáromban és Nádudvaron
RSS