• Világszinten is ritkaságnak számít a gyógytó és akkor ez még csak az egyik ok, amit említhetünk.

  • Aki esetleg még nem járt Hévízen, az feltétlenül írja fel az „utazási bakancslistájára” ezt az üdülőhelyet.

1. Igazi kuriózum, ilyent nem nagyon látsz máshol és most nem csak Magyarországra gondolunk

Hévíz termálfürdőEz a világ legnagyobb olyan természetes, termálvizű tava, ami fürdésre is alkalmas. Új-Zélandon találni egy hasonló méretű termáltavat, viszont abban nem lehet fürödni.

2. Évszaktól függetlenül, bármikor érdemes itt üdülni

Hévíz gyógyfürdő télenNyilván a legtöbben nyáron üdülnek Hévízen, de tulajdonképpen itt az egész év főszezonnak számít. A tavaszi, őszi és a téli Hévíznek ugyanúgy megvan a maga varázsa. A külső hőmérséklettől függően a tó hőfoka 23 és 36 Celsius-fok között mozog. Azaz akár a legnagyobb hidegben is bemerészkedhetünk a tóba. Aki fázósabb, az választhatja a Fürdőház alatti fedett részt, vagy esetleg a 7 medencés fedett fürdőt.

3. Egészen páratlan a mikroklíma

Hévíz TófürdőA tó párája és a tavat körülvevő véderdő különleges klímát biztosít. A hatalmas erdős terület védi a tavat a széltől, a portól és a zajtól. Igazán látványos az is, amikor hűvösebb időben párasapka képződik a tó felett, ami szintén gátolja tó lehűlését.

4. Együtt fürödhetsz egy igazi kuriózummal

Hévíz tündérrózsaKelet-Indiából származik az indiai tündérrózsa hosszú virágú alfaja, ami mára Hévíz egyik jelképévé vált. Ritkaságnak számít, hogy az európai éghajlaton a szabadban jól érezze magát ez a növény. A virágot egyébként – hosszú évek próbálkozásai után – 1898-ban telepítette be a tóba Lovassy Sándor, aki akkoriban a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia tanára volt. A tavirózsa nem pusztán a látványa miatt fontos, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a hűvösebb időben kevésbé hűljön le a termáltó vize.

5. Ez az egyik legrégebbi hazai fürdőhely

Hévízi TófürdőÁllítólag már a rómaiak is ismerték a tavat, viszont ha szigorúan csak azt az időszakot vizsgáljuk, amióta fürdőhelyként használják a tavat, akkor is elképesztően nagy múltra tekinthet vissza. Ugyanis 1795-ben (több mint 200 éve!) töltette fel az első, tóig vezető utat Festetics György, aki a lefolyó partján köpölyözőházat, lacikonyhát is építtetett, a vízre pedig tutajokra felhúzott fürdőházakat telepített. Amikor a fenti fotó készült – 1936-ban – már régóta menő üdülőhelynek számított Hévíz.

6. Itt meggyógyulsz, vagy nem is leszel beteg

Hévíz TófürdőAz itteni termálvíznek rendkívül széles a gyógyhatása. Az enyhén radonos és kénes gyógyvíz alkalmas a mozgásszervi gyulladások, kopásos ízületi- és gerincbetegségek, csontritkulás, porckorongbetegségek, pikkelysömör kezelésére. Alkalmazzák a balesetek és az ortopédiai műtétek utókezelése során, nőgyógyászati műtéteket követően szintén, a nőgyógyászati gyulladásos betegségekről nem is beszélve. Manapság egyre többen vannak, akik már azért keresik fel Hévízt, hogy a fentieket megelőzzék.

7. Belsőleg csak helyben hat

gyógyvíz ivókútA hévízi gyógyvíz belsőleg, azaz ivókúra formájában is hatásos, már csak ezért is érdemes ellátogatni a város valamelyik ivókútjához. A víz serkenti a gyomorsav termelődését, de túlzott gyomorsav-termelődés esetén is hatásos. Alkalmazható egyes gyomor- és bélrendszeri panaszoknál, székrekedés esetén és a vesekőképződés megelőzésére. Öblögetve ínygyulladásnál is hatásos. Azonban a hévízi gyógyvizet nem érdemes palackozni, ugyanis az egyik fő hatóanyaga – a radon – rövid idő alatt elbomlik.

8. Egyszerre nyüzsgő és érintetlen

Hévízi-lefolyó, csatornaHévíz egregyi városrészÉrdekes az a kontraszt, amit Hévízen, egy településen belül látni. Az üdülőhely egy részén hatalmas szállodák sorakoznak, nem messze tőlük pedig ott van például a vadregényes Hévízi-lefolyó és környéke. Sőt, akár említhetnénk a Hévíz központjától másfél kilométerre lévő egregyi településrészt, ahol a nyüzsgő üdülőhely után falusias nyugalmat találhatunk.

9. Ennyi ember nem tévedhet: ez a legnépszerűbb termálfürdős település az országban

Hévíz gyógytóA külön kategóriát képviselő főváros után Hévízen a legmagasabb a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (a külföldi és a belföldi turistákat egyaránt beleszámítva). Ez azt jelenti, hogy a hévízi vendégéjszakák száma bőven meghaladja az évi egymilliót.

Fotók: H. Szabó Sándor, Fortepan, MTI/Varga György