-
A Sárvári Termálkristály hatását a 80-as években többek között nőgyógyászati és urológiai panaszokkal küzdő betegeken, sőt még a magyar labdarúgó-válogatott tagjain is tesztelték.
-
A fürdőkúrákhoz 30 liter vízben fél kilogramm sót oldottak fel, és az eredmények meglepően kedvezőek voltak.
Aki élt a 80-as években, annak az emlékeibe valószínűleg beleégett a Sárvári Termálkristály legendás tévés reklámkampánya. Ennek is köszönhető, hogy Sárvár akkoriban országos ismertséget szerzett. (Lejjebb görgetve megnézhetik a reklámot).
A 80-as évek egyik slágertermékének számító Sárvári Termálkristályt a kereskedelmi forgalomba kerülése előtt eljuttatták több hazai kórházba, ahol vízben feloldva kádfürdős kezelésekhez használták. Ezekkel a tesztekkel bizonyították, hogy a sóból készült fürdő ugyanolyan hatékony lehet, mint maga a sós termálvíz, amelyből a fürdősó származik. A vizsgálatok alapján a termék sokféle egészségügyi problémára nyújtott megoldást.
Szegeden, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán a sós kádfürdőt kapó betegek 40 százaléka teljesen panaszmentessé vált. Siófokon is használták a Sárvári Termálkristályt nőgyógyászati problémák, elsősorban makacs gyulladások kezelésére. A tapasztalatok szerint a páciensek laboreredményei javultak, panaszaik pedig vagy teljesen megszűntek, vagy ritkábban jelentkeztek. Hat hónap leforgása alatt 63 beteg gyógyult meg a kezelésnek köszönhetően.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a kezelések hat napon át zajlottak: minden alkalommal fél kiló sót oldottak fel 30 liter vízben, ebben ültek a páciensek húsz percet. A terápiát urológiai panaszokkal küzdő betegeken alkalmazták – jellemzően olyanokon, akik már hosszú ideje kezelés alatt álltak. A kúra végére a résztvevők 67 százalékánál teljesen megszűntek a tünetek, 27 százalékuknál javulást tapasztaltak, és mindössze 6 százaléknál nem mutatkozott változás.
A sós kádfürdőket a 80-as években a magyar labdarúgó-válogatott is kipróbálta. Bár vicces lenne azt mondani, hogy rajtuk aztán még a termálkristály sem segített, a valóságban éppen ellenkezője volt a helyzet. A sós fürdő hatására csökkent az általános fizikai kimerültség, elmúltak az izomfájdalmak, és javult a játékosok közérzete. Összességében a regenerációt hatékonyan támogatta ez a kezelésforma.
Sárvári is, meg nem is
Miközben a sárvári fürdő termálkútját kifejezetten fürdőlétesítési céllal fúrták 1961-ben, addig a Sárvári Termálkristály alapját adó – rendkívül magas sótartalmú – termálvízre egy 1964-es, olajkutatás során bukkantak Rábasömjénben. Mivel ezt a települést 1968-ban Sárvárhoz csatolták, így a fürdősó jogosan viselte a „Sárvári” nevet. A rábasömjéni kútnak azonban soha nem volt köze a fürdőhöz, így különösebb ráhatásuk sem lehetett arra, hogy a fürdősót gyártó üzemet bezárták. 2005 táján a termék előállítása sajnos befejeződött.