• Elsőre talán furcsán hangzik, de a kénes gyógyvizek jótékony hatásai nem csupán a fürdőzés ideje alatt érvényesülnek.

  • Kutatások szerint a kén a bőrön keresztül felszívódva még hetekkel a kúra után is kifejtheti pozitív élettani hatását, mivel fokozatosan szabadul fel a szervezetben.

Hazánkban számos fürdő vizében megtalálható a kén, gyakran jelentős koncentrációban. A kénes vizű medencék könnyen felismerhetők különleges szagukról/illatukról (kinek mi). A kénes gyógyvizek sokféle módon támogathatják az egészséget: gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és porcerősítő hatásuk van, de bizonyos bőrproblémák esetén is enyhülést nyújthatnak, emellett elősegítik a sebek gyógyulását is.

A kén bejutása a szervezetbe többféle módon történhet: egyrészt a víz páráját belélegezve, másrészt a bőrön át felszívódva. Kevesen tudják, de a bőr nemcsak átengedi a ként, hanem képes azt raktározni is, majd később fokozatosan továbbítja azt a szervezetbe. Ez azt jelenti, hogy a gyógyhatás nemcsak a fürdőkúra alatt, hanem még hetekkel később is fennállhat, mivel a bőr „adagolja” a korábban felvett anyagokat.

Korábban sokáig csupán feltételezés volt, hogy a gyógyvizek hatóanyagai valóban képesek felszívódni a bőrön keresztül. A tudományos bizonyítékokat végül az 1950-es években végezték el radioaktív izotópokat alkalmazó vizsgálatokkal. Ezek során azt tapasztalták, hogy azok vizeletében, akik radonos vízben fürödtek, már 10 perccel a fürdés után kimutathatóak voltak a radioaktív anyagok.

a Hévízi Tófürdő strandja nyáron

Dr. Schulhof Ödön 1959-es tanulmányában külön kitért a kénes gyógyvizek vizsgálatára is. Akkoriban még úgy vélték, hogy a szulfátion nem képes a bőrön keresztül felszívódni, ám az izotópos kutatások ennek éppen az ellenkezőjét igazolták. Sőt, ezek az eredmények arra is rávilágítottak, hogy a fürdőzést követően a bőr jelentős mennyiségű ként képes elraktározni, amelyet napokon át folyamatosan továbbít a szervezetbe. Schulhof rámutatott: a fürdés utáni „utólagos” felszívódás révén sokszor több hatóanyag jut be a szervezetbe, mint a fürdőzés alatt.

A kutatások azt is megállapították, hogy ez a jelenség nemcsak külső használat esetén érvényes. A kénes ivókúrák során a szervezet szintén képes elraktározni a bejuttatott anyagokat, és azokat hetekig hasznosítani.

Hasonló következtetésekre jutott egy 1981-ben Münchenben végzett balneológiai kutatás is. A vizsgálat során megfigyelték, hogy a bőr eltérő módon engedi át a különböző gyógyvíz-összetevőket. Míg sok anyag gyorsan felszívódik a bőr felső rétegein keresztül, a kén esetében ez összetettebb folyamat. A szulfidionok gyorsan átjutnak, míg a szulfátionok lassabban szívódnak fel. Ez utóbbiakat a bőr képes elraktározni, és csak később juttatja a szervezetbe – emiatt a hatásuk fokozatosan bontakozik ki a kúra lezárulta után.

az egerszalóki nosztalgia fürdő

A német kutatók megállapítása szerint a bőr tulajdonképpen egy szelektív szűrőként működik. Hasonló folyamat figyelhető meg más ásványi anyagok, például a kálium és a kalcium esetében is. Előbbiekből is jellemzően több marad a bőrben, mint amennyi azonnal felszívódik.

Itt nézheti meg, merrefelé találhatók az országban kénes vizű gyógyfürdők.

Illusztrációk: a Hévízi Tófürdő és az egerszalóki Nosztalgia Strandfürdő