-
A vízfelszín felett működő élményelemeket – tipikusan a nyakzuhanyokat – egy éve ilyentájt kellett lekapcsolni a töltő-ürítő rendszerű gyógymedencékben. Sokan továbbra is hiányolják ezeket az attrakciókat, hiszen a fürdőzés kellemes kiegészítői voltak.
-
Miért kellett ezeket megszüntetni, és milyen medencékben használhatók továbbra is?
Még tavaly módosult a fürdőkre vonatkozó szabályozást, amelynek egyes rendelkezései a gyógymedencékre is vonatkoztak. A rendelet következtében a gyógymedencékben található élményelemek többségét le kellett állítani. Ez időnként azóta is feszültséget szül a látogatók körében, mert sokan azt feltételezik, hogy a fürdők költségtakarékossági okokból kapcsolták ki a nyakzuhanyokat. Miközben valóban a szabályozás szigorítása áll a háttérben.
Az új előírások szerint az úgynevezett forgatás alól felmentett medencékben kizárólag olyan élményelemek működhetnek, amelyek hatása a vízfelszín alatt érezhető. Ez a szabályozás gyakorlatban főként a nyakzuhanyokat és vízköpőket érinti, de kizárólag a hagyományos, töltő-ürítő rendszerű gyógyvizes medencék esetében.
Miért jelentett problémát a töltő-ürítő rendszerű gyógymedencékben üzemeltetett nyakzuhanyok használata? Még tavaly megkerestük ezzel kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot (NNGYK), ahonnan részletes magyarázatot kaptunk a korlátozás okairól.
A hatóság indoklása szerint a szabályozás módosítását az indokolta, hogy a töltő-ürítő rendszerű medencék mikrobiológiai minősége rendszeresen kifogásolható volt, és sok esetben még a korábbi, kevésbé szigorú vízminőségi előírásoknak sem feleltek meg. „Mivel a medence üzemeltetésekor jellemzően nem történik fertőtlenítőszer adagolás, a medencevízben a terheltségétől, a fürdőzők higiénés viselkedésétől és az üzemeltetés körülményeitől függően a fürdőzőktől származó kórokozók jelenhetnek meg” – közölte az NNGYK.
A hatóság szerint a vízfelszín felett működő élményelemek fokozottan hozzájárulnak az aeroszol képződéséhez. Ez azt jelenti, hogy a vízből származó szennyezett permet könnyen a levegőbe kerülhet, amelynek belélegzése kockázatot jelent. Különösen veszélyes a nyakzuhanyok használata, mivel ilyenkor a szem és a fül közvetlen kapcsolatba kerül a vízzel, illetve a lenyelés kockázata is fennáll.
A hatóság hangsúlyozza, hogy ha a vízben kórokozók vannak jelen, a vízfelszín felett működő élményelemek használata esetén a fertőzésveszély sokkal nagyobb, mint egy hagyományos ülőmedence esetében, ahol nincsenek ilyen élményelemek. „Emiatt közegészségügyi szempontból kiemelten indokolt, hogy a töltő-ürítő üzemű medencékben olyan élményelemek üzemeljenek, amelyek hatása csak a vízfelszín alatt érzékelhető, ezáltal az aeroszol képződés alacsonyabb” – magyarázta az NNGYK.
A hatóság hozzátette, hogy az NNGYK, illetve annak jogelődjei már korábban is adtak ki ajánlásokat ezzel kapcsolatban, ám ezek 2024 elején váltak kötelező érvényűvé. Az új jogszabály, az 509/2023 (I.12.) Kormányrendelet kimondja továbbá, hogy az üzem közbeni vízpótlásra használt tápvíz legfeljebb 10 százaléka vezethető be a medencékbe a vízfelszín felett. Fontos kiemelni, hogy ez a szabályozás kizárólag a töltő-ürítő rendszerű medencékre vonatkozik. Az újabb technológiával működő, vízforgatós rendszerű medencékben továbbra is használhatók a vízfelszín feletti élményelemek.
Borsod-Abaúj-Zemplén legnépszerűbb termálfürdős településeiről itt olvashat.