-
Úgy tűnik, hogy a szabadtéri termálfürdő végleg zárva marad Zalaegerszegen.
-
A szomszédos fedett termálfürdő tulajdonosa nem akarja megvásárolni a szabadtéri fürdőt, a tulajdonos önkormányzatnak pedig nincs szabad anyagi forrása a medencék felújítására és a fürdő megnyitására.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere a közösségi oldalán számolt be a város képviselő-testületének szeptemberi döntéseiről. Ennek kapcsán szóba kerültek Zalaegerszeg fürdői, strandjai is. Ezen a téren ugyanis meglehetősen összetett a kép, városi és magántulajdonú létesítmények is üzemelnek a városban.
Zalaegerszegen a Gébárti-tó környékén elhelyezkedő fürdőket és szabadidős létesítményeket (AquaCity, Gébárti Tóstrand, termálfalu és kemping, nyitott termálfürdő, fedett termálfürdő) részben az önkormányzat, részben magánvállalkozók hozták létre több ütemben végrehajtott fejlesztésekkel.
2000-ben elkészült a Gébárti-tó mellett a kis alapterületű nyitott termálfürdő (egy nagyobb medencével és egy-egy kisebb gyermek- illetve bébimedencével), majd 2002-re elkészült az akkori nevén AquaPark (ma AquaCity). Az AquaCity 2002-es megépülése után a beruházás az előzetes ütemterv szerint, a komplexitás és az egész éves, négy évszakos használhatóság érdekében folytatódott volna 2003-ban a szomszédos területen egy önkormányzati fedett fürdő, majd egy önkormányzati négycsillagos hotel megépítésével, azonban ezek az állami forrásból tervezett projektek a 2002 után már nem valósultak meg. A gébárti létesítmény így szezonális, nyári attrakció maradt.
Központi források hiányában a 2000-es évek közepétől inkább a magánvállalkozások által megvalósított beruházások kerültek előtérbe. Így épült meg, már vállalkozói alapon 2005-ben a magántulajdonban lévő termálfalu és kemping, 2007-ben pedig a szintén magántulajdonban lévő fedett termálfürdő.
Közben 2005-ben a magánvállalkozó egy 17 évre szóló szerződésben átvette üzemeltetésre a Gébárti Tóstrandot, a termálkutakat és a nyitott termálfürdőt is. Ez a szerződés 2022-ben lejárt, az üzemeltetést két évvel ezelőtt visszavette az önkormányzat.
A magántulajdonban lévő fedett termálfürdő mellett elhelyezkedő, rendkívül leromlott állapotú nyitott termálfürdő felügyelete 2022-ben szintén visszakerült a magánvállalkozótól az önkormányzathoz. Állapota addigra kritikussá vált.
A polgármester szerint logikus lett volna, hogy a nyitott termálfürdőt a mellette elhelyezkedő, azzal szinte egybeépült fedett termálfürdőt is tulajdonló magánvállalkozó vásárolja meg. „A magánvállalkozó többszöri írásbeli megkeresésünkre a vételtől elzárkózott, sem erre, sem az utána szükséges felújításra nem mutatott hajlandóságot” – hangsúlyozta Balaicz Zoltán.
Ezért annak érdekében, hogy a fedett termálfürdő vendégei számára zöldterületet biztosítsanak, 2024. május 1. napjától 2029. április 30. napjáig 1680 négyzetméter nagyságú zöldterületet (tehát nem a leromlott állagú medencéket, csak zöldterületet) adtak bérbe a fedett termálfürdő tulajdonosának.
Az önkormányzatnak nincs forrása arra, hogy a nyitott termálfürdő medencéit (termálvizes hidromedence, gyermek-bébi ikermedence) és azok gépházait felújítsa. Szakértők és tervezők bevonásával megállapították, hogy az eredeti állapot helyreállításához szükséges felújítás nagyságrendileg 400 millió forintba kerülne. A mai kor követelményeinek megfelelő és már szükséges további fejlesztések forrásigénye előzetes kalkulációk szerint 300 millió forint lenne. Az újranyitáshoz tehát mintegy 700 millió forintot kellene a létesítményre fordítani, majd ezt követné az üzemeltetéshez szükséges pénzügyi háttér biztosítása. Erre az önkormányzatnak előreláthatólag sem most, sem a jövőben nem lesz forrása.
Zalaegerszegen tehát jelenleg az önkormányzat fenntartásában három fürdőlétesítmény is működik: az AquaCity, a Gébárti Tóstrand, valamint az új uszoda-tanuszoda-városi strand.
„Felelősséggel kijelenthető, hogy egy 55 ezres, nagyjából 7 milliárd forint helyi iparűzési adóval rendelkező magyar középváros (európai léptékben nézve kisváros) teherbíró képessége ennél több fürdőlétesítményt nem bír el, sőt, már ennek a három nagy vizes turisztikai attrakciónak a fenntartása is jelentős anyagi áldozattal jár. Egy negyedik fürdőlétesítmény, a nyitott termálfürdő fenntartása nem vállalható, ráadásul először szükséges lenne 700 millió forintot rákölteni a felújításra, majd azt követné a fenntartás költségeinek biztosítása” – foglalta össze a helyzetet a polgármester, hozzátéve, hogy az önkormányzatnak nincs pénzügyi forrása arra sem, hogy megvásárolja a vállalkozótól a fedett termálfürdőt, majd fel is újítsa azt a nyitott termálfürdővel együtt.
RSS