-
Japánban a termálfürdőkön belül külön részleg van a férfiaknak és a nőknek.
-
Sok helyen természetes termálfürdők is találhatók.
-
Az utóbbiak hasonlók ahhoz, mint amilyen Egerszalók volt régen.
Jelenleg Japánban tartózkodik a 444.hu és az Index korábbi újságírója, Plankó Gergő, aki az úti blogjának legfrissebb posztjában az ottani termálfürdőkkel foglalkozik. Japánról azt érdemes tudni, hogy mivel vulkanikus területen fekszik, ezért nem csak a földrengések, hanem a meleg vizű források is nagyon gyakoriak. (Valamit valamiért). Főleg Japán legdélebbi szigetén, Kjúsún érik egymást a termálforrások.
A meleg vizű fürdőket egyébként onszennek hívják. Ez egyszerre jelenti náluk a termálforrást és magukat a fürdőhelyeket. Japánban már a 25 Celsius-fok feletti források is termálvíznek, azaz onszennek számítanak. (A szentók pedig azok a fürdők, ahol felmelegített csapvízzel töltik fel a medencéket).
A férfiak és a nők nem fürödnek együtt. Ezt általában nem időben különítik el, hanem a fürdőkön belül külön férfi és külön női részlegek vannak.
A japán fürdők egyik furcsa szolgáltatása a vulkanikus homokból készített „szárazfürdő”, aminek a lényege az, hogy a medencébe érkezés előtt nyakig beássák a homokba az embereket. Itt nincs nemi megkülönböztetés, a nőket és a férfiakat azonos helyen földelik el.
Kjúsú fővárosában Beppuban egy Michelin-csillagos fürdő is működik, bár az Plankó számára sem derült ki, hogy mire kapta a csillagokat a fürdő. Itt egy fotó a fürdőről, azon belül is a női részlegről:
Azon a környéken több olyan fürdő is található, amelyek nincsenek kiépítve. Van ezek között olyan, ami tulajdonképpen egy hegyi patak medrében lévő termálvizes gödör.
Vannak olyan források is, amelyek csak naponta kétszer, apály idején látogathatók, akkor kerül ugyanis csak víz fölé a termálvizes kis kőmedence.
A fentiek kapcsán a kommentelők egyből a régi Egerszalókra asszociáltak, s egyikük fel is töltött egy 11 éves képet, még a Saliris Resort előtti Egerszalókról.
A teljes poszt ide kattintva olvasható.