Zöldoszlopos, Sáros Fürdő, Polgári Fürdő, Artézi Fürdő. Némelyik budapesti fürdőre rá sem ismernénk a régi neve alapján.
Gellért Gyógyfürdő
A mai fürdő területén már az Árpád-házi királyok korában is fürdőhely üzemelt. Többféle feltevés is van azzal kapcsolatban, hogy régen milyen neve volt a fürdőnek. Egyes feljegyzések szerint egyszerűen Purgatóriumnak hívták, egy másik verzió szerint Acsik ilidzsének, azaz „nyílt, szabad fürdőnek”. Ami biztos, hogy a 18. és 19. században már Sáros Fürdőként emlegették. Ennek az eredete az, hogy a termálforrás rengeteg apró iszapszemcsét hozott a felszínre, ami leülepedett a medencék alján és sáros hatást keltett. A fürdő a Gellért nevet 1918-ban kapta, miután hat év alatt felépült a ma is ismert szálloda-, illetve fürdőépület.
Rudas Gyógyfürdő
Evlia Cselebi török utazó feljegyzése szerint az eredeti neve Jesil direhli ilidzse, azaz Zöldoszlopos Fürdő volt. Ez állítólag onnan ered, hogy a nagy medence feletti boltozatot tartó oszlopok közül az egyik zöld színűre volt festve. Buda visszafoglalása után a fürdő német nevet kapott: Bürgerbadnak, azaz Polgári Fürdőnek hívták. Az, hogy ezután miért lett Rudas a Rudas, nem teljesen tisztázott. A legvalószínűbb verzió szerint a török Rudna ilidzse, azaz ásványvízfürdő elnevezésből született a Rudas név.
Széchenyi Gyógyfürdő
1881-ben Artézi Fürdő néven nyitották meg a Széchenyi elődjét. A kicsi és kezdetleges fürdőépület helyett azonban egy nagyobb és modernebb létesítményt szerettek volna kialakítani. Ennek nyomán épült meg 1913-ra az új fürdő, ami a Széchenyi Fürdő nevet kapta.
RSS