-
Idősebb korban a gyógyfürdőzés különösen hasznos lehet, de csak akkor, ha néhány alapvető szabályt betartunk.
-
Adunk néhány olyan praktikus tanácsot, amelyekkel a fürdőzés nemcsak kellemesebb, hanem biztonságosabb is lesz.
Az idősebb korosztály körében különösen népszerű termál- és gyógyfürdők látogatása, hiszen a gyógyvizek jótékony hatása sok esetben enyhítheti a mozgásszervi és reumatológiai panaszokat. Ugyanakkor ebben az életkorban már nem mindegy, hogyan használjuk ezeket a fürdőket. Néhány alapvető szabály betartásával jelentősen növelhető a fürdőzés pozitív hatása, miközben csökkenthetők az esetleges kockázatok.
A gyógyvizek rendszeres használata valóban hatékony lehet például ízületi problémák, kopások vagy krónikus fájdalmak esetén, és szinte minden hazai gyógyvíz tartalmaz olyan ásványi anyagokat, amelyek előnyösen befolyásolják az egészségi állapotot. Azonban idősebb korban gyakrabban fordulnak elő olyan egészségügyi állapotok – például súlyosabb szív- és érrendszeri betegségek –, amelyek óvatosságot igényelnek. (Korábban egy kardiológus szakorvost is megkérdeztünk erről, ide kattintva olvashatja el, hogy milyen tanácsokat adott).
Fontos tudni, hogy a termálvízben való tartózkodás, különösen magasabb hőmérséklet esetén, komolyabb igénybevételt jelenthet a szervezet számára. Több olyan tényezőre is érdemes figyelmet fordítani, amelyekről ritkábban esik szó.
Ezek egyike, hogy a fürdőzés előtti zuhanyozás nem csupán a higiénia miatt fontos, hanem valójában segít előkészíteni a szervezetet a vízbe lépésre. A testünket érő hirtelen hőmérséklet-változás megterhelő lehet, különösen akkor, ha a víz hőfoka jelentősen eltér a testhőmérséklettől. Az ideális az, ha a zuhany vízhőmérséklete a test és a medence hőfoka között van – ez segít enyhíteni a hirtelen hőhatás által kiváltott, gyakran rejtett, mégis számottevő élettani reakciókat. Azoknak, akik érzékenyebbek a hőmérséklet-ingadozásra, javasolt a 35–36 °C körüli gyógyvizes medencék használata, hiszen ezek kevésbé terhelik meg a keringést.
Sokan nem tudják, hogy a víz alatt a mellkasra nehezedő nyomás nagyobb, mint a szárazföldön. Ez a nyomás különösen megterhelő lehet az idősebbek, illetve a szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegséggel élők számára. Éppen ezért számukra biztonságosabb, ha ülő helyzetben csak mellkasig merülnek el a vízben. A nyakig merülés akkor is csak fokozatosan történjen, ha valaki egészségesnek érzi magát és jó kondícióban van.
A medencéből kilépve is érdemes lezuhanyozni, mert a test hőháztartása fokozatosan tud így visszaállni a megszokott szintre. Emellett legalább 20 perc pihenés javasolt, hogy a szívverés, a légzés és a bőr hőmérséklete normalizálódjon. Ez a regenerálódási idő hozzájárul ahhoz is, hogy a fürdőzés élménye ne csak kellemes, hanem hosszú távon is jótékony legyen.
A legfontosabb, hogy hallgassunk a testünkre. Ha nyugdíjasként bármilyen szokatlan tünetet észlelünk – legyen az szédülés, gyengeség, hányinger, szapora szívdobogás vagy látászavar –, azonnal, de kapkodás nélkül, lassan hagyjuk el a medencét. Ebben a korban kiemelten fontos a biztonság: mindig használjuk a korlátokat a ki- és belépéshez, és ha szükséges, ne habozzunk segítséget kérni az úszómestertől, medenceőrtől vagy a mellettünk lévőktől. Miután kijöttünk a vízből, üljünk vagy feküdjünk le egy hűvösebb, nyugodt helyen, amíg jobban nem érezzük magunkat.
Ezeknek az egyszerű, de fontos szabályoknak a betartásával a gyógyfürdőzés valóban biztonságos és egészségmegőrző élménnyé válhat, hozzájárulva a jobb közérzethez és a fájdalmak enyhüléséhez a nyugdíjas évek alatt is.
Illusztrációk: Berekfürdői Gyógyfürdő és a Cserkeszőlői Gyógyfürdő
Itt arról olvashat, hogy a hagyományos kínai orvoslás hogyan vélekedik a gyógyfürdőzésről.
RSS