Sokan rosszul csinálják – így fürdőzz gyógyvízben, hogy tényleg segítsen

• Főleg az idősebbeknek és a krónikus betegségekkel küzdőknek lenne fontos figyelembe venni néhány alapvető szabályt a gyógyfürdők használata során.

• Ezeket azonban sokan figyelmen kívül hagyják. Sőt, igazából az a ritka, ha valaki betartja.

A gyógyfürdőkben gyakran megfigyelhető, hogy a legmelegebb vizű medencék vonzzák a legtöbb idős vendéget. Emellett jellemző, hogy a látogatók nem törődnek a táblákon feltüntetett „ajánlott fürdési idővel”, és a fokozatosságra sem figyelnek. Milyen hibák fordulnak elő leggyakrabban a gyógyvizes fürdőzés során, és miért érdemes elkerülni őket?

Fürdési idő: rövidebb, de többszöri fürdőzés ajánlott. Minden gyógyfürdőben meghatároznak egy javasolt fürdési időt, amely jellemzően 20-30 perc egyhuzamban. Fontos azonban tudni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a nap folyamán csak egyszer mehetünk a gyógyvízbe. Ha megfelelő szüneteket – például fél-egy órás pihenőt – tartunk a fürdőzések között, akkor újra visszatérhetünk a vízbe anélkül, hogy az túlzottan megterhelné a szervezetet.

Mivel a termálvízben kellemes érzés időzni, sokan hajlamosak túllépni az ajánlott időkorlátot. Pedig a szakértők szerint ennek nincs extra előnye: a gyógyvíz hatása a meghatározott időn belül maximálisan kifejtődik, a túl hosszú fürdőzés viszont már káros lehet. A meleg víz hatására az erek kitágulnak, ami egyeseknél jelentős vérnyomáscsökkenést eredményezhet, akár ájulást is okozva, amikor kilépnek a medencéből.

A fokozatosság szerepe: a balneoterápiás szakirodalomban gyakran említett előfürdő vagy előzuhany célja, hogy a szervezetet fokozatosan szoktassuk hozzá a meleg vízhez. Ez különösen fontos az idősebbek számára, valamint azokban az esetekben, amikor nagy a külső és a belső hőmérséklet közötti eltérés – például hideg időben.

Az előfürdő vagy előzuhany során először a lábakat érdemes lezuhanyozni vagy víz alá helyezni, majd fokozatosan a test többi részét. A fürdő medencéiben is tanácsos először csak a lábakkal megmártózni, majd fokozatosan belemerülni a vízbe.

A fokozatosság nemcsak a fürdőzés kezdetén, hanem annak végén is lényeges. Fürdés után nem ajánlott rögtön a szabadba vagy hűvös helyiségbe menni. Amennyiben lehetőség van rá, érdemes egy hűvösebb vizű medencében rövid időt eltölteni, így a test alkalmazkodhat a hőmérséklet-változáshoz.

Nem mindig a legmelegebb víz a legjobb választás. Amennyiben az adott fürdő több, különböző hőmérsékletű medencével rendelkezik, érdemes előnyben részesíteni az úgynevezett indifferens hőmérsékletű, azaz 34-36 Celsius-fokos vízzel töltöttet. Ez még kellemesen meleg, ugyanakkor kevésbé terheli meg a szervezetet, mint a forróbb medencék.

Idősebb vagy krónikus betegséggel élők számára különösen fontos, hogy az ennél magasabb hőmérsékletű vízbe csak orvosi ajánlás alapján merészkedjenek. A túl forró víz fokozott terhelést róhat a keringési rendszerre, ami szédülést, rosszullétet vagy akár komolyabb egészségügyi problémákat is okozhat.

Összegezve: a gyógyfürdők látogatása kiváló kikapcsolódási és gyógyulási lehetőség, de érdemes figyelni a helyes fürdőzési szokásokra. A rövidebb, többszöri fürdőzés, a fokozatos hozzászokás és a megfelelő hőmérsékletű medence kiválasztása mind hozzájárulnak a biztonságos és egészséges fürdőélményhez. Az orvosi ajánlások betartásával elkerülhetők a kellemetlen mellékhatások, így a fürdőzés valóban a regenerációt és a feltöltődést szolgálhatja.

Illusztrációk: az egri, a bogácsi és a nagyatádi fürdők

Sok változás és újdonság lesz áprilisban a termálfürdőkben. Ezekről itt olvashat.