Így fogadta a sajtó a Zalakarosi Termálfürdő indulását

• Megnéztük, hogy az országos sajtó miről írt a 60-as és 70-es években a Zalakarosi Termálfürdő kapcsán.

• Kiderül, hogy mit szerettek benne és mit kritizáltak.

A termálfürdő 1965-ös megnyitása óta hatalmas utat járt be Zalakaros. A mezőgazdaságból élő kis zalai településből mára az ország egyik legnagyobb és legismertebb üdülőhelyévé váltak. A termálfürdős települések sorában az elmúlt évben – a belföldi turisták körében – a harmadik legmagasabb vendégéjszakaszámot produkálták, ezen a téren csak Hajdúszoboszló és Hévíz előzte meg Zalakaros.

Érdekes visszanézni, hogy annak idején, a 60-as és a 70-es években milyen volt az országos (nyomtatott) sajtóban Zalakaros, illetve az ottani újdonsült termálfürdő híre.

Magyar Nemzet, 1963. július 2. – Az első rövid hír. – A termálvíz megtalálásáról akkoriban több újság is beszámolt.

Százöt fokos víz tört fel Zalakaros község határában. A szakemberek megvizsgálták és úgy találták, hogy reumás megbetegedések gyógyítására is alkalmas. A víz hasznosításának terve elkészült, több szövetkezet közös vállakózásként gyógyfürdőt, valamint kertészetet és hajtatóházat (ma ezt melegháznak mondanánk – szerk.) épít a forró víz értékesítésére.

Szabad Föld, 1965. augusztus 1. – Nyit a termálfürdő. – A fürdő átadására végül bő két évet kellett várni, egészen 1965. augusztus 20-ig. Egyes korabeli lapokban egyébként szeptember 5-i nyitást emlegetnek. Elképzelhető, hogy a hivatalos és a tényleges átadás időpontja eltért egymástól.

A Nagykanizsai Járás tizenöt községének és termelőszövetkezetének összefogásával termálfürdő épül Zalakaros község határában. Néhány évvel ezelőtt olajkutatás közben nagy mennyiségű, 95 fokos gyógyhatású víz tört itt fel a föld mélyéből. A fürdőtelep gyermekmedencéje már elkészült. A hónap végére befejezik a nagy fürdőmedencét is. A termálfürdő megnyitását augusztus 20-ra tervezik.

Magyar Nemzet, 1966. szeptember 2. – Rövid hírek Zalakarosról. – A nyitás évében, majd a rákövetkező esztendőben még meglehetősen kevés cikk jelent meg a zalakarosi fürdőről. Általában csak rövid hírek szintjén tűnt fel az akkori országos sajtóban a fürdő. A lenti is ezek közé tartozott.

Az ekcéma gyógyításának hatószerét vélte megtalálni egy svájci orvosházaspár a zalakarosi termálfürdő 95 fokos gyógyhatású meleg vizében. Az eddigi orvosi gyakorlat az ekcémás betegeket óvta a víztől, a svájci orvosházaspár viszont a zalakarosi termálvizet kitűnő gyógymódként ajánlja és egyre másra küldi pácienseit Zalakarosra.

Népszabadság, 1967. május 24. – Bisztrót nyit a földműves-szövetkezet.

A termálfürdőt 1965. augusztus 20-án nyitották meg. Azóta nagy népszerűségre tett szert. Nyári hétköznapokon 400—500, vasárnaponként pedig 1600—1800 látogató keresi fel. Szakorvosi rendelés, masszázs, iszappakolás is  igénybe vehető, öltözőkabinok, mosdók, zuhanyozók egészítik ki a kulturált kiszolgálást. Az idén 3,6 millió forintot fordítanak a fürdő fejlesztésére. Már hozzákezdtek egy 50×25 méteres medence építéséhez. Júniusban bisztrót nyit a földműves-szövetkezet. Egy 420 személyes akasztós öltözőt is építenek.

Szabad Föld, 1967. július 16. – Már a zsúfoltságról is írnak. – Ez volt az első hosszabb cikk a termálfürdőről, „Van benne fantázia!” címmel jelent meg a Szabad Földben. Alapvetően lelkesen írtak Zalakarosról. A 60-as évek végi, zalakarosi fürdővel kapcsolatos cikkekben egyébként két téma ismétlődött: 1. alig ismerik az ország más részeiben, a cikkíró is csak véletlenül talált rá. 2. sok cikkben már akkor azt pedzegették, hogy valamiféleképpen a balatoni turizmussal kellene összekapcsolni Zalakarost.

Mai szemmel vicces, hogy a Szabad Föld lelkendezve írt arról, hogy van végre egy fürdője a parasztoknak.

A fürdőzők zöme falusi ember, olyan parasztok, akik messzire elkerülik az elegáns strandokat, s a Balaton vizében is inkább csak felöltözve, a partról gyönyörködnek. A gyógyhatású termálvíz az más. A parasztemberek szinte babonás hittel hisznek a föld mélyéből feltörő meleg víz gyógyító erejében, s szemérmességüket levetkőzve, újra és újra elzarándokolnak Zalakarosra, hogy kiáztassák fáradt tagjaikból azt a sokféle nyavalyát, sajgó fájdalmat, amely régi hűlések, megerőltetések maradandó emlékét őrzi.

Arról is írtak, hogy muszáj bővíteni a termálfürdőt:

Már a második szezonban bebizonyosodott, hogy a forgalom kinőtte a fürdővendég-fogadás igen-igen szerény kereteit. Nincs abban semmi túlzás, ha a 320 négyzetméteres medencét csúcsforgalomban egy zsúfolt szardíniásdobozhoz hasonlítjuk. Csak akkor juthat a medencébe egy újabb fürdőző, ha előbb valaki kijön belőle. Ezt leszámítva csak a legjobbakat mondhatjuk Zalakarosról. Szakorvosi rendelés, masszázs, iszappakolás teszi valóban gyógyfürdővé a termálfürdőt. Az öltözőkabinok, a mosdók, a mellékhelyiségek lehetővé teszik a kulturált kiszolgálást.

Szerintük Hévízzel jól megfér majd egymás mellett Zalakaros. Ezt egyébként jól látták:

A zalakarosi termálfürdő a községfejlesztési alap forintjaiból és a környező nagykanizsai járásbeli termelőszövetkezetek összeadott pénzéből épült. Meg kell említenünk, hogy Zalakaros kezdettől fogva élvezi a Dunántúli Kőolajfúrási Üzem sokoldalú támogatását. Ahogy garasos gondok nehezítették meg a fürdőhely kiépítését, ugyanúgy elsősorban anyagi természetű nehézségekbe ütközik a fejlődés is. Pedig az értékes gyógyvíz, az ideális környezet és a fokozódó érdeklődés egyaránt arról tanúskodik, hogy van fantázia a zalakarosi termálfürdőben. Hévíz közelsége — 30—40 kilométer — mit sem változtat ezen, mert Zalakarosban nem a konkurenciát kell látnunk, hanem inkább a túlzsúfolt Hévíz tehermentesítésének ésszerű lehetőségét.

Magyar Nemzet, 1969. július 13. – Kellemes meglepetés. – Szintén egy hosszabb cikk, ami döntően arról szólt, hogy a balatoni turizmusba be kellene kapcsolni Zalakarost. Nemcsak önmagában, hanem Igallal és Csiszta Fürdővel együtt. Ekkor már említették a fedett fürdőt, de végül arra még 1975-ig várni kellett.

23 millió forintos előirányzattal megépül a téli fürdő, fedett termálmedencével, kádakkal, orvosi rendelővel, a fizikoterápiás gyógykezelés eszközeivel. Ezzel Zalakaros a második Hévíz lesz a Balaton nyugati partja mentén. De ki tud erről?! A karosi fürdő vendégkönyvében lapozgatva egymás után kerül elénk ilyen kezdetű német, lengyel, cseh nyelvű beírás: „Véletlenül tudtuk meg, hogy Zalakaroson termálfürdő van.” — „Kellemes meglepetést okozott ez a teljesen ismeretlen szép kis fürdő.” — „Átutaztunkban utat tévesztve tértünk be ide. s egy hétig maradtunk.” A közeli balatoni üdülőhelyeken egyetlen felirat sem jelzi, hogy hűvös időben, szélben-esőben is barátságos menedéket nyújt Zalakaros meleg vize.

Magyarország hetilap, 1970. november 15. – Megugrott a vendégszám. – Évi 9 ezerről hamar 100 ezer fölé nőtt a fürdő forgalma.

A gyógyfürdő fejlesztése 1964-ben kezdődött, s most félúton tart.Területén jelenleg két termálmedence, egy gyermekmedence és egy 50 méteres úszómedence található. A nyitás esztendejében még csak 9000, egy évvel később már 52 000, tavaly 102 000 vendég látogatta meg a kellemes környezetben fekvő üdülőhelyet. 1970-ben ez a szám tovább emelkedik, hiszen csupán szeptember végéig több mint százezren fordultak meg Zalakaroson. Ha sok minden még csak tervekben létezik is, a gyógyvíz, a nagyszerű környezet, az idegeket nyugtató park már most rendelkezésre áll. Az elhelyezés kényelmes, az ellátás kifogástalan. A strand a kellemes, napsütéses őszi hétvégeken tárt kapukkal várja vendégeit, tavasszal pedig az elsők között nyit ki újra, tehát már a balatoni előszezon kirándulói bátran felkereshetik Zalakarost.

Magyarország hetilap, 1974. április 14. – Éjszakai fürdőzés.

A zalakarosi gyógyfürdő strandján továbbra is élvezhető a nagy sikerű éjszakai fürdőzés. Június elsejétől augusztus 31-ig — hétfő kivételével minden este 20 órától éjjel 23 óra 30 percig — a fürdőzők rendelkezésére áll az egyik termálmedence. 1973-ban több mint ötezren keresték fel csoportosan és egyénileg éjszakai fürdőzésre a Keszthelytől mintegy 40 kilométerre levő Zalakarost.

Népszabadság, 1975. november 13. – Megnyitott a fedett fürdő.

A fürdőtelep működésének tizedik évfordulójára elkészült egy korszerű, kétmedencés fedett fürdő, így Zalakaros mostantól kezdve télen-nyáron folyamatosan fogadja a fürdővendégeket. A fedett fürdőhöz külön férfi és női szauna, valamint kádfürdőrészleg tartozik; a telepen orvosi tanácsadó szolgálat is van. A nagyközönség részére november 14-én nyílik meg a fürdő.

Magyarország hetilap, 1975. november 23. – Van ABC és gyógyhatású a víz. – Kiderült, hogy miért csúszott a fedett fürdő átadása.

1971 táján elfogyott a pénz, az építkezés leállt. Két éve azonban újrakezdték és most nem nagy, de látványos és teljesen korszerű gyógyfürdői együttes fogadja a látogatót az országnak ezen a kevéssé ismert délnyugati sarkán. Két gyógymedence (36 és 38 Celsius-fokos vízzel), egy 50 méteres versenyuszoda (24 fokos) és egy gyermekmedence, füves, árnyas parkok, napozók, virágágyak, játszóterek — ez a zalakarosi fürdő. Ami még hozzátartozik: szauna, háromezer vendég fogadására alkalmas öltözők, étterem, ABC- áruház.

Hidroterápia szempontjából az előjelek kedvezőek. Dr. Balogh Illés főorvos vezetésével egy nagykanizsai orvoscsoport még tíz esztendővel ezelőtt 199 mozgássérült beteggel végzett kísérleteket: milyen terápiás hatásokat idéz elő a karosi víz? A vizsgálatok úgyszólván minden vonalon igen kedvező értékeket mutattak.

A vérsavóban levő ionok számát a víz ásványi anyagai már ötvenperces fürdés után jelentősen emelték. A szervezetnek a kórokozók elleni védekezőképessége növekedett. A percenkénti légzésszámot fokozta. Csupán a magas vérnyomásúaknál és bizonyos szívbetegségek esetén mutattak ki ártalmakat. A 199 kezelt közül 32 százaléknál gyógyulást, 55 százaléknál javulást tapasztaltak, 13 százalék állapota nem változott. Elsősorban idült reumás és gerincmegbetegedéseknél, valamint baleseti sérültek utókezelésénél mutatkozott hatásosnak a gyógyvízi fürdőzés.