-
Sokan abból indulnak ki, hogy a gyógyvíz annál hatásosabb, minél hosszabb ideig tartózkodunk benne.
-
Első hallásra ez akár észszerűnek is tűnhet, valójában azonban a gyógyvizes fürdőzésnél nem érdemes így gondolkodni. De miért nem igaz az, hogy a hosszabb fürdőzés automatikusan több kedvező hatással jár?
A gyógyvizes medencéknél kötelezően fel kell tüntetni, hogy legfeljebb mennyi ideig javasolt egyhuzamban a vízben tartózkodni. A medence közelében órának is lennie kell, így a fürdőzők figyelemmel kísérhetik, mennyi időt töltöttek a vízben. Ennek ellenére előfordul, hogy valaki nem veszi figyelembe az ajánlott időtartamot, és a javasoltnál jóval tovább marad a gyógymedencében. Sőt, legyünk őszinték: ez a tipikus.
Sok fürdőző úgy véli, hogy ha tovább marad a gyógyvízben, akkor annak kedvező hatásai is erősebben érvényesülnek, mások pedig inkább csak egy általános tájékoztatásként tekintenek a kiírt időtartamra. Az sem ritka, hogy valaki azért nem akar időben kijönni a medencéből, mert szeretné minél jobban kihasználni a belépőjegy árát. A kellemesen meleg vízből ezért sokan nehezen szállnak ki 20-30 perc után, és inkább hosszabb ideig folytatják a fürdőzést. De miért baj ez?
A túl hosszúra nyújtott gyógyvizes fürdőzésnek lehetnek kellemetlen következményei. A gyógyvízben található ásványi anyagok a bőrön keresztül, illetve a víz feletti levegő belégzésével is bejutnak a szervezetbe. Megfelelő ideig és körülmények között ezek kedvező hatásúak lehetnek, a túlzottan hosszú fürdőzés azonban már nem feltétlenül jár további előnyökkel. Kialakulhat például az úgynevezett fürdőfáradtság, ami lényegében a gyógyvíz túladagolásának tekinthető. Ilyenkor a korábban fennálló fájdalmak akár átmenetileg erősödhetnek, de rossz közérzet vagy rosszullét is jelentkezhet.
A meleg víz hatására az erek kitágulnak, ennek következtében pedig csökkenhet a vérnyomás. Ez magyarázhatja azt is, hogy a meleg gyógyvízben ülve egy idő után bágyadtabbnak, fáradtabbnak vagy álmosabbnak érezzük magunkat. Ha valaki túlságosan hosszú időt tölt forró vízben, a vérnyomáscsökkenés olyan mértékű is lehet, amely már szédülést, szélsőséges esetben pedig akár ájulást is előidézhet.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy egész napos belépőjeggyel kizárólag egyszer, mindössze 20-30 percig használhatjuk a gyógyvizes medencét. A szakmai ajánlások alapján egy nap során többször is vissza lehet térni a gyógymedencébe, ugyanakkor célszerű a fürdőzések között legalább fél-egy órát pihenéssel tölteni. Azoknak pedig, akiknek az egészségi állapotuk miatt a meleg víz nagyobb megterhelést jelent, nem feltétlenül kell minden alkalommal kihasználniuk a maximálisan javasolt időtartamot sem.
Ha valaki úgy érzi, hogy a 20-30 perces gyógyvizes fürdőzés számára túl rövid, akkor sem feltétlenül kell hosszabb ideig egyhuzamban a gyógymedencében maradnia. Több olyan megoldás is van, amellyel hosszabb ideig élvezhetjük a fürdőzést.
1. Érdemes olyan fürdőt választani, ahol a gyógyvizes medencék mellett alacsonyabb ásványianyag-tartalmú, illetve hűvösebb, nem gyógyvizes termálmedencék is találhatók. Ezeknél nincs olyan szigorú időkorlát, mint a gyógyvizes medencéknél, így hosszabb időt tölthetünk bennük.
2. Szintén praktikus megoldás lehet, ha a gyógyvizes medencében eltöltött idő után átmegyünk egy hűvösebb, nem gyógyvizes medencébe. Ezzel megszakíthatjuk a meleg gyógyvízben töltött időt, miközben továbbra is élvezhetjük a fürdőzést, anélkül hogy szükségtelenül hosszú ideig maradnánk a gyógymedencében.
Összességében tehát érdemes komolyan venni a gyógyfürdőkben feltüntetett fürdőzési időre vonatkozó ajánlásokat. Ezeknek nem az a céljuk, hogy feleslegesen korlátozzák a vendégeket, hanem az, hogy a gyógyvizes fürdőzés kellemes élmény maradjon, és lehetőleg ne járjon a szervezetre nézve túlzott megterheléssel.
Illusztrációk (fentről lefelé) Igali Gyógyfürdő, Hegyközszentmiklósi Gyógyfürdő, Csornai Termálfürdő.
RSS