-
Miért fordulhat elő, hogy gyógyvizes fürdőzés után – akár már zavaróan erős – kimerültséget vagy álmosságot érzünk?
-
Megmutatjuk, mi okozhatja ezt a kellemetlen állapotot, és azt is összeszedtük, mit tehetünk annak érdekében, hogy lehetőleg elkerüljük.
Sokan tapasztalhatták már, hogy a kellemesen meleg gyógyvizes medencében eltöltött hosszabb idő után bágyadtság, fáradtság vagy tompa álmosság jelentkezik. Ez a reakció önmagában nem feltétlenül utal problémára, hanem a szervezet természetes válasza is lehet a meleg vízre. A magasabb hőmérséklet hatására az erek kitágulnak, emiatt csökken a vérnyomás, ami fáradtságérzetet és álmosságot válthat ki. Néha azonban ez a hatás annyira erőteljes, hogy már kifejezetten zavaróvá válik.
Nem csak a gyógyvízben való fürdőzés után tapasztalhatunk hasonló bágyadtságot: egy forró otthoni fürdőzés is kiválthat ilyen reakciót a szervezetből. A gyógyvizes fürdőknél ugyanakkor bizonyos esetekben erőteljesebben jelentkezhet a hatás, amiben több, egymást erősítő tényező is szerepet játszhat.
Az egyik lehetséges tényező maga a gyógyvíz összetétele. A gyógyvizekben található különféle ásványi anyagok között vannak olyanok – például a számos hazai gyógyvízben is megtalálható bróm –, amelyeknek nyugtató, illetve stresszoldó hatást tulajdonítanak. Egy régebbi hévízi kutatás arra is rámutatott, hogy a gyógyvizes fürdőzés elősegítheti a szervezet magnéziumfelszabadulását, ami szintén szerepet játszhat a fáradtság és a bágyadtság kialakulásában.
A kimerültség különösen kellemetlen lehet akkor, ha a fürdőzés után még valamilyen aktív teendő vár ránk. Ilyen például, ha autóba kell ülnünk és haza kell vezetnünk, vagy közvetlenül fürdőzés után még dolgoznunk kell. Az alacsony vérnyomással élők esetében ez a jelenség erőteljesebben is jelentkezhet, mivel a meleg víz tovább csökkentheti a vérnyomást. Magas vérnyomás mellett pedig a gyors vérnyomás-változás okozhat kellemetlen panaszokat, például szédülést, gyengeséget vagy rossz közérzetet.
Szerencsére néhány egyszerű módszerrel mérsékelhető annak az esélye, hogy a fürdőzés után túlzott álmosság vagy kimerültség jelentkezzen. Az egyik leghatékonyabb megoldás, ha nem a legmelegebb vizű medencét választjuk, hanem inkább egy mérsékeltebb hőmérsékletű medencében fürdőzünk. Az úgynevezett indifferens hőmérsékletű, vagyis nagyjából 34–36 Celsius-fokos víz általában kíméletesebb a szervezet számára, és kevésbé terheli meg a keringést, így a vérnyomásra gyakorolt hatása is enyhébb lehet.
Amennyiben mégis a melegebb vizű medencéket kedveljük, akkor érdemes figyelni arra, mennyi időt töltünk benne. A szervezetet kevésbé terheli meg, ha nem maradunk túl sokáig a vízben, vagyis nem töltünk akár egy-két órát megszakítás nélkül a medencében. A gyógymedencékben egyhuzamban amúgy is 20–30 perces fürdési időt szoktak javasolni. Ha pedig nincs konkrét ajánlás – például nem gyógyvizes medencében fürdőzünk –, akkor is célszerű rövidebbre venni a melegebb vízben eltöltött időt.
Egy másik egyszerű módszer a fürdőzés után jelentkező fáradtság enyhítésére, ha közvetlenül a medencéből kiszállva langyos vagy hűvösebb vízzel lezuhanyozunk. Ez felfrissítheti a keringést, és segíthet abban, hogy ismét éberebbnek érezzük magunkat. Hasonló hatást érhetünk el azzal is, ha a melegebb vizű medencéből néhány percre átülünk egy hűvösebb vizű medencébe. A különböző hőmérsékletű vizek váltogatása ugyanis szintén élénkítő hatású lehet a szervezet számára.
A többnapos gyógyvizes kúrák során egy másik jelenség, az úgynevezett fürdőreakció is jelentkezhet. Ez jellemzően a kúra harmadik vagy negyedik napja körül lép fel, és olyankor is előfordulhat, ha egyébként betartjuk az ajánlott fürdési időt. A fürdőreakció fáradékonysággal, levertséggel, illetve átmeneti rossz közérzettel járhat. Bár ez kellemetlen és akár aggasztó is lehet, általában átmeneti állapotról van szó, amely néhány napon belül magától rendeződhet.
Illusztrációk: Petőházi Termálfürdő, Bükfürdő Thermal & Spa
RSS