• Amennyiben megváltozik a SZÉP Kártya jelenlegi rendszere, az óriási érvágást jelenthet a fürdőknek.

  • Több pénz kellene az OEP-támogatott fürdőkezelésekre.

  • Szakemberhiány is fenyegeti a fürdős szakmát.

Az elmúlt években jót tett a fürdők forgalmának a SZÉP Kártya. Az erre feltöltött pénzeket ugyanis sokan valamelyik fürdőben költötték el, különösen azóta, hogy mindhárom alszámláról vásárolható fürdőbelépő. Ahogy korábbi cikkünkben írtunk, tavaly a fürdőkben 3,2 milliárd forintot költöttek a pihenőkártyákról, ami 13,8 százalékos növekedést jelent a korábbi évhez képest.

A cafeteria terén tervezett átalakítása miatt azonban veszélybe került a SZÉP Kártya jelenlegi rendszere. Amennyiben jövőre a munkavállalók az eddig a kártyára utalt összeget készpénzben kapják majd meg, akkor szinte borítékolható, hogy csökken a belföldi turizmus – s így a fürdők – bevétele is.

A fentiekre is kitér a Magyar Fürdőszövetség közleménye, ami a Turizmus Online-on olvasható. Ahogy írják, amennyiben a fürdők forgalmának 10-15 százalékát kitevő cafeteria kártyás rendszer akár csak kismértékben is változik, az komoly, a fürdők üzemeltetésére is hatással levő bevételkiesést okozhat.

A szakmai szövetség szerint szerencsés lenne az is, ha a fürdők is alacsonyabb áfakörbe kerülhetnének. Hiszen a szálláshely-szolgáltatók mellett a vendéglátó egységek üzemeltetői is 18 százalékos áfakulccsal számolhatnak 2017-ben.

termálfürdő termálmedenceA Fürdőszövetség már korábban is utalt arra, hogy a gyógyfürdőkben elérhető, OEP által támogatott kezelések forgalma a térítési díjak befagyasztása miatt csökkent. Az OEP által a kezelések után fizetendő összeg ugyanis évek óta változatlan, ezért a fürdők kénytelenek voltak emelni a betegek által fizetendő önrész összegét. Ez viszont elért egy olyan mértéket, amit sok beteg már nem tud megfizetni.

Így történhetett az, hogy tavaly a gyógyfürdőkben végzett OEP-finanszírozott gyógykezelések száma 2,5 százalékkal csökkent. A Magyar Fürdőszövetség ezért a fürdőkezelések társadalombiztosítási támogatására eddig fordított évi 4,2 milliárd forint ötmilliárdra történő növelését kezdeményezi.

A fentiek megoldása már csak azért is fontos lenne a hazai fürdők számára, mert egyre égetőbb problémát jelent számukra a szakképzett munkaerő hiánya. A hazai fürdőkben egyébként jelenleg hétezer főállású munkavállaló dolgozik.

Kehidakustányi fürdőSZÉP Kártya: az ötletgazda a nyugdíjasokra is kiterjesztette volna

A SZÉP Kártyával kapcsolatos változások kapcsán érdemes elolvasni egy korábbi cikkünket. A pihenőkártya egyik ötletgazdája ugyanis Horváth Tihamér volt, aki a Kehida Termál tulajdonosa. A szakember egy tavalyi rádióinterjúban arról beszélt, hogy Széchenyi Pihenőkártyát nem cafeteria-elemként, hanem gazdaságfejlesztési eszközként kellene kezelni. Eredetileg ugyanis erre találták ki. Horváth szerint például az aktív munkavállalók mellett érdemes lenne a kártyát kiterjeszteni a nyugdíjasokra is. Ezzel a négymillió hazai nyugdíjasból legalább egymilliót aktív turistává lehetne tenni, ami jó hatással lenne a belföldi turizmusra és a nyugdíjasok egészségére is.