• Kell-e attól tartanunk, hogy a strandoláskor hiába vagyunk a napon, nem képződik a szervezetünkben D-vitamin, mert egyből lemosódik a bőrről?

  • S mi köze ennek a macskákhoz?

A nyárral és a strandidénnyel együtt itt van a D-vitamin gyűjtésének is a szezonja. Ebben az időszakban a napfénynek köszönhetően ingyen és hatékonyan tölthetjük fel a szerveztünk D-vitamin raktárait. Ez azért is fontos, mert az elmúlt évek kutatásai szerint számos betegség megelőzésében van fontos szerepe a szervezet megfelelő D-vitamin ellátottságának. Persze azt is hozzá kell tenni mindehhez, hogy nem szabad túlzásba esni, a leégés ugyanis roncsolja a bőrt és megnövelni a bőrrák kialakulásának a kockázatát.

A strandolás és a D-vitamin kapcsán lehet olykor hallani arról, hogy a napozás után nem szabad egyből lezuhanyozni, vagy bemenni a medencébe, tóba, vagy épp tengerbe, ezzel ugyanis lemossuk a bőrről a D-vitamint. Nos, ez alapvetően nem igaz, sőt semmi alapja nincsen, már persze, ha nem vagyunk macskák… A macsekok ugyanis valóban úgy jutnak D-vitaminhoz, hogy a napfény hatására a szőrükön lévő zsiradékokban termelődő D-vitamint lenyalogatják. Viszont általában nem is kedvelik a strandolást…

Az embernek azonban az a szerencséje, (vagy pechje), hogy nem a bőréről kell lenyalogatnia a D-vitamint, ez ugyanis a közvetlenül napfény hatására a bőr élő sejtjeiben termelődik. Ezáltal képtelenség lemosni, ledörzsölni, lesikálni.

Amikor napfény éri a bőrünket, akkor a 7-dehidrokoleszterin nevű molekula (más néven D3-provitamin) elnyeli ebből az UV-B-sugárzást és átalakul D3-previtaminná. Ezután a testhő hatására ebből képződik maga a D3-vitamin, ami a bőrsejtekből a vérbe kerül.

Napozás strand d-vitamin(Felhasznált irodalom: Michael F. Holick: A nélkülözhetetlen D-vitamin)