Törökfürdők Magyarországon: van miből válogatni

Öt törökfürdő maradt fenn, amiből négy jelenleg is látogatható.
Egy kivételével teljesen fel vannak újítva.
Csoda, hogy ennyi törökfürdő megmaradt.

Magyarország török megszállása egy dologban hatalmas fejlődést hozott: rengeteg új fürdő épült a megszállt országrészben. Az 1540-es évektől kezdődő fürdőépítési láznak elsősorban vallási oka volt. A muzulmán törökök számára ugyanis a rendszeres szertartásos mosakodás a vallási élet részének számított. Az állóvíz nem volt megfelelő, a vallási előírások szerint folyó- vagy csurgóvízre volt szükség, ehhez pedig kapóra jöttek a termálforrások.

Emiatt általában egyből a termálforrások fölé épültek ezek a törökfürdők. Szabályt erősítő kivétel a mai Király Fürdő elődje, amihez csővezetéken juttatták el a termálvizet.

A fürdőknek volt egy másik fontos funkciója is, hiszen a társasági élet központjai voltak, ahol a látogatók nemcsak a kibeszélhették az őket foglalkoztató témákat, hanem a legkülönfélébb szépészeti és – mai szóval – wellness kezeléseket (például masszázsokat) is igénybe vehettek. Tudtak élni.

Öt olyan fürdő található az országban, ami egy-egy korábbi törökfürdő utódjának tekinthető. Ezek a következők (zárójelben az eredeti elnevezés): Király Gyógyfürdő (Horosz kapu), Rudas Fürdő (Jesil direkli), Veli bej fürdő (Veli bég), és a jelenleg nem üzemelő Rác Fürdő (Kücsük). Ezeken felül a régészek még feltárták a Pasa szeráj és a Tojgun pasa budai fürdőket is.

Budapesten kívül is számos törökfürdő működött – többek között – Esztergomban, Gyulán, Pécsen, Szegeden, Szekszárdon, Székesfehérváron. Azonban vidéken egyedül csak az egri törökfürdő maradt fenn, amit Arnaut pasa építtetett 1610 és 1617 között.

A török hódoltság alatt egyes becslések szerint 75 fürdő működött a megszállt országrészben. Nem tűnhet soknak, hogy ebből öt maradt meg, de azt figyelembe kell venni, hogy a törökök kiűzése után teljesen elhanyagolták ezeket a fürdőépületeket. Tulajdonképpen csoda, hogy ennyi megmaradt.

Az pedig külön örömteli, hogy egy kivételével az elmúlt években mindet felújították. Az említett kivétel – a budapesti Király Gyógyfürdő – pedig várhatóan 2020-ra teljesen meg fog újulni. (Már az építészeti ötletpályázat zajlik). Talán még a Rác Fürdőn lehet egy keveset keseregni, hiszen szépen felújították, de a keszekusza tulajdonosi és hitelezői viszonyok miatt évek óta üresen áll.

A törökfürdők egyébként rányomták a bélyegüket a későbbi évek fürdőépítészetére is. S ez igaz mind a mai napig, a jellegzetes törökfürdős építészeti elemeket rengeteg fürdőben felismerhetjük.

Például az 1800-as évek végén tervezett szegedi Anna Fürdőt kimondottan a törökfürdők ihlették. A hamarosan újjáépítendő, eredetileg az 1930-as években felhúzott Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógyfürdő is egy kupolás, úgynevezett áltörökfürdővel rendelkezett, s ezt a felújítás során is megőrzik.

Említhetnénk még az 1900-as évek elején Székesfehérváron épített Árpád Fürdőt, ami szintén magán viseli a törökfürdők jellegzetes elemeit. Sőt, tulajdonképpen a debreceni Aquaticum termálfürdő medencecsarnokai is az egykori törökfürdőket idézik modern formában.