• A fővárosi fürdőket működtető társaság vezérigazgatója egy interjúban beszélt az idei nagy dobásukról.

  • Elmondta, hogy újjáépítik-e a pesterzsébeti fürdőt és azt is, hogy lesznek-e szállodáik.

  • A 80-as évekhez képest eltűnt 6 millió fürdővendég. Mi lett velük?

  • Mire jó példa a demjéni termálfürdő?

Két nappal ezelőtt az InfoRádió Aréna című műsorának volt a vendége Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója. A szakember a közel egy órás adásban beszélt a fürdőik piaci helyzetéről, az idei nagy újdonságukról, a következő évekre vonatkozó terveikről, valamint általánosságban is a hazai fürdők helyzetéről.

Összegyűjtöttük néhány érdekességet a vezérigazgató által elmondottakból.

Szóba került az áfacsökkentés kérdése. A közelmúltban ugyanis a Magyar Fürdőszövetség elég határozottan lobbizott a fürdőszolgáltatások esetén érvényes 27 százalékos áfakulcs csökkentéséért. (Azonban jelenleg úgy tűnik, hogy a jövő évi költségvetésben nem terveznek ilyen áfacsökkentéssel).

Szőke László szerint azzal kapcsolatban kellene valamilyen egységes álláspontra jutniuk a hazai fürdőknek, hogy egy esetleges áfacsökkentésre mit lépnének? Egyes fürdők ugyanis a belépőjegyek árát csökkentenék, mások fejlesztésre fordítanák az így felszabadult összeget, de vannak olyanok is, akik profitként kivennék a fürdőüzemeltető társaságból a magasabb bevételt.

Mindez a fürdő méretétől is függ. Szőke László elmondása szerint ugyanis a kis fürdők szó szerint az életükért küzdenek, számukra létkérdés lenne az áfacsökkentés.

Az országos vonzáskörzetű fürdők egy része jól működik, más részük problémákkal küszködik. A nemzetközi szinten is ismert fürdők (mint a budapestiek) pedig viszonylag jól megélnek a jelenlegi áfa mellett is. “Ezért például mi alacsonyabb áfa esetén a belépőjegyek árát csökkentenénk, így a belföldi vendégek számára is elérhetőbbé válnának a fürdőink” – tette hozzá Szőke László.

Széchenyi GyógyfürdőA vezérigazgató némi kritikával illette az elmúlt 10-15 évben az országon végigsöprő fürdőépítési boomot, ami nagyrészt EU-s forrásokból valósult meg.

Ezekből a pénzekből ugyanis nagyon sok, egy kaptafára épült fürdő keletkezett. Ez részben abból adódott, hogy tipikusan hasonló – 1-1,5 milliárd – forint állt rendelkezésre ezekre a fejlesztésekre, másrészt az összeset ugyanaz az 5-6 építésziroda tervezte.

Márpedig Szőke László szerint nem jók az egyenfürdők. A vendégeknek ugyanis mindig valami újdonságot, egyedit kell nyújtani. Jó példaként említette a demjéni Cascade Barlangfürdőt.

“A 60-as években elég volt egy vasbeton medence és mindenki boldog volt. Ma már ez kevés, sokkal többet várunk el egy fürdőtől. Ehhez meg kell határozni a célközönséget. Kiket szeretnénk megszólítani: családosokat, nyugdíjasokat? Milyen a fürdő vonzáskörzete? Fontos, hogy legyen kültéri része is a fürdőnek, legyenek a szaunában újdonságok” – sorolja Szőke László.

Paskál FürdőA pozitívumok között említi a szakember, hogy az elmúlt néhány évben vonzóbbá váltak a fürdők a fiatalabb korosztály számára is, ma már trendi fürdőbe járni.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. által üzemeltetett fürdőknek tavaly több mint 4 millió vendégük volt. Ez növekedést jelent a korábbi évhez képest is (pedig akkor melegebb volt a nyár és még nem zárt be a Dagály Strandfürdő), 2010-hez képest meg pláne, ugyanis akkor még csak 2,9 millió vendégük volt.

Az érdekes számadatoknál maradva: tavaly 3,5 millió külföldi turista járt Budapesten és ebből 2 millió látogatott el valamelyik fővárosi fürdőbe. Azaz a turisták 60 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a főváros egyik legfontosabb vonzerejét jelentik a termálfürdők.

Rudas tetőmedenceA fővárosi fürdők forgalmának tehát a felét adják a külföldiek, felét a belföldi vendégek. Szőke László szerint ugyan a belföldi fürdővendégek száma is emelkedett, de ezen a téren még van tennivalójuk.

Példaként említette, hogy a 80-as években közel 8 millió vendéget regisztráltak a budapesti fürdők, a jelenleginél sokkal kevesebb külföldi turista mellett.

A belföldi vendégek visszaesett száma több dologra vezethető vissza. Ebben nagy szerepe van a jegyárak emelkedésének, 2007 óta ugyanis a fővárosi önkormányzat már nem ad ehhez támogatást, tehát piaci árat kell fizetni a jegyekért. (Ugyanakkor például a fürdőfelújítások során is gyakorlatilag ugyanolyan költségek jelentkeznek, mint egy nyugat-európai fürdőfejlesztés esetén).

A lecsökkent belföldi vendégforgalomban az is szerepet játszhat, hogy jó néhány évig nem voltak érdemi fejlesztések a fővárosi fürdőkben, ezért sokan egyszerűen elszoktak ezekből a létesítményekből. Valamint a 80-as évek és a mostani vendégforgalom összehasonlításakor azt is figyelembe kell venni, hogy akkoriban több fürdő üzemeltetése tartozott a Budapest Gyógyfürdői Zrt.-hez.

Palatinus strandfürdő, termálfürdő látványtervA társasághoz tartozó fürdők jelentős kihasználtsággal működnek, ezért a jövőben növekedést a felújított, átépített és újra kinyitott fürdők vendégforgalmából lehet elérni. Júliusban nyit – és átáll az egész éves működésre – a Palatinus Fürdő, jelentősen kibővítik a jelenlegi Csillaghegyi Strandfürdőt és hamarosan megkezdődik a pesterzsébeti jódos vizű fürdő újjáépítése is.

Azaz jelentős fejlesztéseket tudnak megvalósítani, annak ellenére, hogy ehhez sem EU-s, sem állami támogatást nem kapnak. Viszont a nyereségük visszaforgatásával évi 4-4,5 milliárd forintot tudnak fürdőfejlesztésre fordítani.

A riporter megkérdezte, hogy teljesen új fürdők létesítésében gondolkodnak-e? Szőke László a válaszában elmondta, hogy vizsgálták a lehetőségeket, de ez nehéz kérdés, ugyanis nem egyszerű engedélyt kapni újabb termálkutak fúrásához. Ettől függetlenül olyan területeken, ahol vannak meglévő, de nem kihasznált termálkutak, elképzelhetők zöldmezős fürdőépítések is. Ez viszont csak a távlati – 2020 utáni – céljaik között szerepel.

Szintén a 2020 utáni időszak megoldandó kérdései között van a gyógyszálló, illetve gyógyszállodák építésének a kérdése. Szükség lenne ugyanis arra, hogy a fürdőik egy része szállodai kapacitással is rendelkezzen. Ezt főleg a gyógykezelésre érkező vendégek igényelnék. Valamilyen megoldást kell távlatilag találni a Gellért hotel és fürdő épületkomplexum helyzetére is (ez részben egy privát cég, részben a Budapest Gyógyfürdői Zrt. tulajdona).

Gellért Gyógyfürdő BudapestNéhány vendégforgalmi adatot is megemlített a vezérigazgató. A Széchenyi Gyógyfürdőnek például egy átlagos téli napon 2500-3000 vendége van. A nyári nagy melegben ez 4-4500-ra is nőhet. A strandfürdőik pedig egy melegebb nyári napon 6-7000 vendéget is fogadnak. Viszont a forgalmuk nagyon függ az időjárástól.

A Budapest Gyógyfürdői Zrt. idei nagy dobása a Palatinus Fürdő lesz. A fedett fürdőépületben kialakítottak egy hatalmas gyermekmedencét, lesznek váltófürdők (hideg és meleg vizes medence egymás mellett), de egy geotermikus szauna is a vendégek rendelkezésére áll.

A Budapest Gyógyfürdői Zrt. tavalyi árbevételéről itt írtunk.