A Hévízi Tófürdő vize egy hét alatt kétszer kicserélődik. Zalakaros sokat köszönhet a MÁV-nak, pedig nem érinti vasútvonal. A Dagály Fürdő egy utcáról kapta a nevét. Érdekességek a termálfürdőinkről.
1. A geológusok becslése szerint hazánk területének 60 százaléka alatt található betegségek megelőzésére és kezelésére is alkalmas termálvíz.
2. Sok hazai gyógyforrást a régi időkben a nem túl hízelgő „büdös kút”, vagy „megölő forrás” névvel illettek. A XIX. századtól kezdve már jobban megbecsülték a termálforrásokat. Ezt jelzi az is, hogy sok forrást és fürdőt az uralkodó osztály tagjairól neveztek el.
3. A középkorban Budapest mai területén két közkedvelt fürdőtelep is működött. A mai Lukács Fürdő területét Felhévíznek, a mai Gellért és Rudas Fürdők területét pedig Alhévíznek nevezték. Ezeken a helyeken kórházat is működtettek.
4. A budapesti Dagály Fürdő nem az ár-apály váltakozásáról, hanem egy közeli utcáról kapta a nevét, amit a látogatók ragasztottak rá, sokáig ugyanis Szabadság Strandfürdő volt a hivatalos neve.
5. Pünkösdfürdő neve onnan származik, hogy egy 1914-es kutatófúrás alkalmával éppen pünkösd napján tört fel a föld alól a meleg víz.
6. A Hévízi Tófürdő vízhozama másodpercenként meghaladja a 400 litert, így a gyógytó teljes vízmennyisége 3,5 nap alatt kicserélődik.
7. Bükfürdőnek régen saját vasúti megállóhelye is volt Bük-Fürdőtelep néven. A vonalat azonban 1974-ben felszámolták.
8. Igalon 1962-ben nyílt meg a termálfürdő, viszont magát a forrást már 1947-ben feltárta a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. Eredetileg viszont olajat kerestek, így a csalódott geológusok lezárták a kutat.
9. A Zalakarosi Termálfürdő 1975-ig csak szezonálisan működött. Ebben az hozott változást, hogy a MÁV üdülőt épített a fürdő mellé, s emiatt alakították ki az első fedett fürdőt.
RSS